Mese a rózsabokorról

Pósa Lajos: Mese a rózsabokorról 

 Tudok én egy mesét,

Csingi, lingi, lánga...

Megsúgom, ki mondta:

A szomszédunk lánya.

Ő pedig hallotta

Egy kis mókuskától...

Hát a kis mókuska?

Egy dalos madártól.

A madár álmodta

Hajnalhasadáskor

- Jó éjszakát, Böske!

Majd elmondom máskor.

No ne búsúlj, gyöngyöm!

Csingi, lingi, lánga...

Volt egyszer egy kedves

Hófehér bárányka.

Vígan legelészett

Tüskebokor kör űl,

Hófehér báránynak

Tüskebokor ör űl:

«Barikám, barikám!

Mondok egy versecskét:

Ez az én földem itt,

Csak szedd a füvecskét.

Nem sajnálom ám én

A jó barikától...

Adj nekem gyönyörű

Puha gyapjacskádból!

Hadd legyen már egyszer

Nekem is köntösöm!

Barikám, barikám,

Nagyon megköszönöm.»

Föltekint szelíden

A fehér bárányka,

Kék pántlikás nyakán

Csengetyűjét rázza:

«Adok én, adok én

Szivesen, bokrocskám!

Hisz te mindig olyan

Szives voltál hozzám.»

Puha gyapjacskának

Ör űl a bokrocska,

Csöndes berki szellő

Szárnyával bodrozza.

Fülemilemadár

Arra szállott épen,

Egy édes vágy támadt

Kicsike szivében:

«Bokrocska, bokrocska,

Add ide gyapjacskád!

Jaj de meghálálnám,

Hogyha nekem adnád!

A fészekrakásnál

Szükségem van rája,

Fiaimnak lenne Jó puha párnája.»

«Od' adom, od' adom!

Nesze, kis madárkám!

Jó pihenés esik

Majd ezen a párnán.

Rakd ide fészkedet,

Én megoltalmazom,

Fiaid bölcsőjét

Rengetem, ringatom.»

Fülemilemadár

Egyre hálálkodva,

Oda rakta fészkét

A tüskebokorba.

Puha gyapjacskával

Kipárnázta szépen

S elkezdett dalolni

A bokor ölében.

Oly bűvös-bájos dalt

Zengedezett róla,

Hogy a tüskeágon

Kihajtott a rózsa.

Ráborúl fészkére

A rózsák levele...

Dalolgass, dalolgass,

Te kis fülemile!

Csatlakozz hozzánk a Facebookon: Mesebolygó