Titi Hajnalka: Amikor írni tanultam…
Amikor írni tanultam,
Anyu fogta a kezemet.
Nem hagyta, ha nem sikerült,
Hogy elvegye a kedvemet.
Azt mondta, hogy: elsőre tudd,
Senkinek sem sikerül.
De sok munkával, türelemmel,
Ez a vágyam is teljesül.
Egy napon majd a kis kezem,
Megszelídül s szót fogad.
S egyik a másik után
Születnek meg az új szavak.
A lényeg a sok gyakorlás,
A hit és a türelem.
A szorgalomnak a virága,
Mindig eredményt terem!
Kedvencek
Mindenki kicsikéje ( mese egészen kicsikéknek)
Titi Hajnalka: Mindenki kicsikéje ( mese egészen kicsikéknek) Volt egyszer, hol nem volt, az örökzöld erdő közepében, volt egy csodaszép fa, s ennek a fának az odújában élt egy kis mókus b...
Ebben a kategóriában: Kezdőlap
on 2021. április 10
Van nekem egy kicsi nyuszim...
Titi Hajnalka: Van nekem egy kicsi nyuszim... Van nekem egy kicsi nyuszim, Egy igazi alamuszim! Neki adom minden puszim, Mert ő örül neki tutin! Amikor én szólok neki, A füleit úgy hegyezi! Orro...
Ebben a kategóriában: Kezdőlap
on 2021. április 13
" Kézlábon" járó nyuszik márpedig léteznek!
Mit szólnál egy ilyen húsvéti ajándékhoz? A nyuszik igazi kis ugráló szőrgombócok, a gyerekek nagy kedvencei. De mit szólnál egy olyan nyuszihoz, amelyik kezen is tud állni? Vicces lenne, u...
Ebben a kategóriában: Kezdőlap
on 2021. március 28
Jancsi és Juliska
Titi Hajnalka: Jancsi és Juliska Rengeteg erdő közepén, Óriás fák lombja alatt. Volt egy száz éves házikó, Nádfedeles és roskatag. Itt éldegélt egy favágó, Szépséges két gyermekével, S az ...
Ebben a kategóriában: Kezdőlap
on 2021. április 01
