Bolygónkon sok szokatlan ragadozómadár él. Legtöbben nappal alszanak és bujkálnak, éjszaka pedig vadászni mennek, rettegésben tartva áldozataikat. Különösen ijesztőek azok a vadászok, akik nem láthatók, vagy alig észrevehetők. A "nightjar" ( lappantyúfélék) ilyen ragadozók.
Ez a madár az álcázás nagymestere. Egy fán ülve összeolvad a fa törzsével. Könnyen összetéveszthető ággal vagy tuskóval. Kiszemeltje még észre sem veszi a veszélyt, s máris áldozattá válik. De kik is a cálpontjai? És mi más van még, ami figyelemre méltó, ebben a hátborzongató madárban?
Brazíliában, Argentínában, Mexikó déli részén és Paraguay-ban találkozhatsz vele. Nagyon nehéz észrevenni. Mivel az emberek csak ritkán látják őket, mindenféle legendát szőttek köré. A legnépszerűbb azt mondja, hogy ők bizony a halottak birodalmának hírnökei. Egy másik legenda szerint ez a madár egy szépséges szerelmes lány volt. De a boldogtalan szerelme rémálommá vált és attól kezdve az összetört szívéről énekelt. Egy másik mítosz szerint a nightjar egy árva fiú volt, aki még mindig éjszakánként sír, és a szüleit keresi.
Viszonylag kis madarak. Súlyuk általában nem haladja meg a 400 grammot. A tollak színe hasonlít a fák színéhez. Nősténynél és hímnél a szín azonos. A madár feje illik a "pokol hírnöke" hírnevéhez.
Tekintete őrültnek és kissé túlviláginak tűnnek. A rövid és nagyon széles csőr is ijesztő hatást kelt. Különösen, ha a madár kinyitja. Olyan, mintha a szájának nem lenne feneke, és bárkit lenyel. A nightjaroknak rövid a lába, ezért nagyon ügyetlenül mozognak a földön, inkább repülnek. Nagy szárnyaik vannak, 10 repülési tollal. A hosszú faroknak 6 pár faroktolla van. Repülés közben könnyen összekeverhető egy sólyommal.
A látszólag veszélyes ragadozó, csak rovarokra vadászik. Csőrüket nem nagy állatok vadászatára tervezték. Ezért megelékszenek a pillangókkal és a szentjánosbogarakkal. Mégis megijesztik az embereket is, de nem megjelenésükkel, hanem üvöltésükkel.
Éjjel kísérteties sikolyokat hallatnak. Ezek durva sikolyok, amelyeket aztán kísérteties üvöltés vált fel, mintha azok egyenesen az alvilágból törnének fel. Az indiánok pontosan ezt is gondolták róluk: mintha ezek a madarak, a pokolból sugároznának számunkra hangokat.
Monogámok. A nőstények egyszerre csak egy tojást raknak. Fészeknek a törött fákat választják. A nőstény és a hím felváltva őrzi a tojást, egy percig sem hagyják magára. A kikelt fióka, születésétől fogva ismeri az álcázás művészetét, így általában nincs veszélyben.
Egyébként soha nem támad emberre, annak ellenére, hogy félnek tőle. Fájdalmasan titokzatos hírneve és furcsa dalai vannak. Mégis úy tartják, ha egyszer találnak lappantyútollat, megtartják, mert szerencsét hoz.
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://www.titihajnalka.eu/