Csimpirob kalandjai, 2.rész: Planet X

Titi Hajnalka: Csimpirob kalandjai, 2. rész: Planet X

A kis szürke űrlény, Glimp, visszatért a saját bolygójára, a Planet X-re. Ott boldogan élt a családjával és a barátaival, akik nagyon örültek neki, hogy újra láthatták. Glimp sokat mesélt nekik a Földről, az űrállomásról, Zoliról és Csimpirobról. Elmesélte nekik, hogy milyen kalandokat élt át velük, és milyen kedvesek voltak hozzá. Glimp nagyon hálás volt Zolinak és Csimpirobnak, hogy megmentették az életét, és segítettek neki hazajutni. Soha nem felejtette el őket, és mindig emlékezett rájuk.
Zoli és Csimpirob is sokat gondoltak Glimpre, az űrlényre. Néha titokban rádióztak neki, és kérdezték, hogy van. Glimp mindig válaszolt nekik, és elmondta, hogy mi történik vele. Zoli és Csimpirob nagyon örültek, hogy még mindig beszélhetnek vele, és tudják, hogy jól van. Nagyon szerették Glimpet, és remélték, hogy egyszer még találkoznak vele.

A két jóbarát nem mondták el a kalandjukat Zoli apukájának, mert féltek, hogy nem hisz nekik, vagy megharagszik rájuk. Azt gondolták, hogy a felnőttek úgysem értenék meg őket. Azt akarták, hogy ez legyen az ő kis titkuk, amit csak ők ketten tudnak. Úgy érezték, hogy ez közelebb hozza őket egymáshoz, és erősíti a barátságukat.

Az apukája egy nap, elmesélte nekik, hogy az űrkutató központ egy új űrszondát indított el, amelynek a célja, hogy felfedezze a Naprendszer legtávolabbi bolygóját, a Plútót. A szonda egy különleges kamerával van felszerelve, amely képes lefotózni a Plútó felszínét és légkörét. A szonda hamarosan eléri a célját, és visszaküldi az első képeket.
Zoli és Csimpirob nagyon izgatottak lettek a hírre, mert mindig is szerettek volna többet megtudni a Plútóról. Úgy döntenek, hogy megpróbálják megnézni az első képeket, mielőtt azokat a felnőttek látnák. De hogyan?
- Van ötleted? - kérdezte Zoli.
- Hát… talán be tudnánk jutni az űrkutató központ számítógépes rendszerébe - javasolta Csimpirob.
De az nagyon nehéz lenne - mondta Zoli. - És ha lebukunk?
- Akkor bajba kerülünk - ismerte el Csimpirob.
Zoli és Csimpirob elgondolkodtak, valahogy nem szerették a bajt.
- Vagy talán rá tudnánk csatlakozni az űrszonda rádiófrekvenciájára - mondta Zoli.
- Hogyan? - kérdezte Csimpirob.
- Hát… talán van valami eszköz, amivel lehallgathatjuk az űrszonda jelét - mondta Zoli.
- Mint például? - kérdezte Csimpirob.
Zoli és Csimpirob körülnéztek. Észrevették, hogy az űrállomás egyik szobájában egy rádióteleszkóp volt.
- Ott! - mutatott rá Zoli.
- A rádióteleszkóp? - kérdezte Csimpirob.
- Igen! - mondta Zoli. - Talán azzal letudnánk hallgatni az űrszonda jelét!
- De az nagyon nagy és bonyolult - mondta Csimpirob.
- Nem baj - mondta Zoli. - Te biztosan meg tudod érteni, te vagy a legokosabb robot majom! Mindenre beprogramoztak, amit az emberek tudnak. Neked ez nem okozhat gondot.
- És te? - kérdezte Csimpirob.
- Én majd segítek neked - mondta Zoli. - Szólok, ha jön valaki!
Zoli és Csimpirob elhatározták, hogy megpróbálják a rádióteleszkópot. Zoli segített Csimpirobnak felmászni a teleszkópra, aki bekapcsolta.
- Vigyázz magadra! - sűúgta a fülébe Zoli.
- Te is! - mondta Csimpirob.
Csimpirob elkezdte kutatni az űrszonda rádiófrekvenciáját. Sok különböző jelet hallott, de egyik sem volt az, amit kerestek. A frekvencia egyre finomabb lett, valami rejtett tartományban.
A két barát elhatározták, hogy megpróbálják feltörni a titkosítást. De hogyan?
- Van ötleted? - kérdezte Csimpirob.
- Talán meg tudnánk szerezni az űrszonda jelszavát - mondta Csimpirob.
- Hogyan? - kérdezte Zoli.
- Hát… csak van valami nyom az űrállomáson, amiből kitalálhatjuk - mondta Csimpirob.
- Mint például? - kérdezte Zoli.
Zoli és Csimpirob körülnéztek. Észrevették, hogy az űrállomás egyik falán egy tábla volt, amin az űrszonda neve és logója díszelgett.
- Ott! - mutatott rá Csimpirob.
- A tábla? - kérdezte Zoli.
- Igen! - mondta Csimpirob. - Talán a táblán van valami nyom, ami segít nekünk megfejteni a jelszót!
- De mi lehet az? - kérdezte Zoli.
Csimpirob és Zoli alaposan megnézték a táblát. A táblán az volt írva: "Pluto Explorer 1". 
- Pluto Explorer 1 - mondta Csimpirob. - Ez az űrszonda neve.
- Igen, ezt tudjuk - mondta Zoli. - De ez nem segít nekünk a jelszó kitalálásában.
- Talán a logó segít - mondta Csimpirob.
- A logó? - kérdezte Zoli.
- Igen! - mondta Csimpirob. - Nézd meg jól! Küldetés dátuma: 2056. május 7.
- És? - kérdezte Zoli.
- A dátum lehet a megoldás, - mondta Csimpirob- Talán ez a jelszó.
- Hát… most hogy mondod… - csillant fel Zoli szeme.

Zoli és Csimpirob felismerték, hogy a jelszó nem más, mint a küldetés időpontja. Gyorsan beírták a rádióteleszkópba: 2056.05.7. A titkosítás feloldódott, és az űrszonda jele megjelent.
- Sikerült! Megvan! Halljuk az űrszonda jelét! - kiáltotta Zoli.
- Igen! Igen! Nézzük meg az első képeket! - kiáltotta Csimpirob.

 Zoli és Csimpirob izgatottan nézték a rádióteleszkóp képernyőjét. A képernyőn egy sötét bolygó jelent meg, amelynek felszínén sok furcsa alakzat volt. A bolygó mellett egy kis fehér hold is látszott.
- Hűha! Ez a Plútó! Ez az első kép a Plútóról! - mondta Zoli.
- Nagyon szép! Nagyon érdekes! - mondta Csimpirob.

 De még láttak valamit. Egy olyan bolygót, amiről Glimp mesélt. Egy kis kék bolygót fehér szívvel a felszínén. Egy olyan bolygót, aminek a neve…

- Planet X! - kiáltotta Zoli.
- Planet X! - kiáltott fel Csimpirob is.

Zoli és Csimpirob elámultak a látványtól. A fotón ott volt Glimp otthona is! Megcsodálták a Plútót és a holdját. Megfigyelték a felszínét és a légkörét. Megtanultak sok új dolgot róla.
Közben az apukája az űrkutató központban várakozott. Izgatottan várta, hogy megkapja az első képeket a Plútóról. Egyszer csak hallotta az űrszonda hangját.
- Pluto Explorer 1 jelentkezik. Küldöm az első képeket a Plútóról...
Az apukája nagyon örült, amikor megkapta az első képeket a Plútóról. Büszke volt a csapatára, ami megvalósította ezt a történelmi küldetést. Lenyűgözte a Plútó szépsége és titokzatossága. Alig várta, hogy megossza az eredményeket a tudományos közösséggel és a világgal. De amikor megnézte a képeket közelebbről, valami furcsát vett észre. A képeken egy kis kék bolygó is látszott, amin egy nagy fehér szív volt. Apukája nem értette, hogy ez mi lehet. Talán egy hiba a kamerában? Vagy egy titkos üzenet valakitől? Vagy valami más?
Elhatározta, hogy utánajár a rejtélynek. Megkérdezte a kollégáit, hogy ők láttak-e valamit. De senki sem tudott semmit. Gyanakodni kezdett, hogy valaki tréfát űzött vele. De ki? És hogyan?
Elment az űrállomásra, hogy megnézze a rádióteleszkópot, amivel az űrszonda jeleit fogták. Talán ott talál valami nyomot. Amikor odaért, meglepődve látta, hogy Zoli és Csimpirob ott voltak.
- Zoli! Csimpirob! Mit csináltok itt? - kérdezte őket.
- Apa! Örülök, hogy látlak! - mondta Zoli.
- Szia! Szia! Mi is örülünk! - mondta Csimpirob.
Zoli és Csimpirob elmesélték az apukájának, hogy ők is megnézték az első képeket a Plútóról, és milyen izgalmas volt. Az apukája elmosolyodott.
- Hát ti vagytok az én kis űrkutatóim! De hát megmutattam volna nektek a képeket - mondta apukája.
- Köszönjük! De elsőként akartuk látni. Így sokkal izgalmasabb volt.- mondták Zoli és Csimpirob.
Az apukája megkérdezte őket, hogy látták-e a kis kék bolygót a képeken. Zoli és Csimpirob bólintottak.
- Igen, láttuk! - mondták.
- És tudjátok, mi az? - kérdezte apukája.
- Igen, tudjuk! - mondták.
- Akkor meséljétek el nekem! - kérte őket.
Zoli és Csimpirob elmesélték A férfinak, hogy a kis kék bolygó nem más, mint a Planet X, az a titokzatos bolygó, amiről sokan azt gondolták, hogy létezik, de soha nem találták meg. Elmesélték, hogy az űrszonda nem csak a Plútót fotózta le, hanem a Planet X-et is.
Az apukája nagyon meglepődött.
- Hogy ez nekem eszembe sem jutott...
Apukája nem tudta elhinni, hogy Zoli és Csimpirob ilyen hamar megoldották a kis bolygó rejtéjét. Nagyon büszke volt rájuk.
- Ti ketten nagyon okosak és ügyesek vagytok! - mondta apukája. - Ti vagytok az én kis zsenijeim!
- Köszönjük! - mondták Zoli és Csimpirob.
A férfi  megölelte őket.
Valóban ügyesek. Ők ketten voltak azok, akik felfedezték a titkos bolygót, amelynek neve Planet X. És ők ketten voltak azok, akik barátságot kötöttek egy kis szürke űrlénnyel, aki ott élt.