Az apukám nagyon bátor,S ki sem látszik a munkából. De amint van egy kis ideje,Játszani mindig van kedve. Az anyukám mindig vidám,Éjjel- nappal ő vigyáz rám. Főz, takarít, mesél nekem, Megsimogat... Úgy szeretem! A kis tesóm mind...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Boglárka álma   Volt egyszer egy kislány, akit Boglárkának hívtak. Nagyon szerette az állatokat, a legjobb barátainak tekintette őket. A szülei azonban nem voltak oda értük, éppen ezért nem is akartak állatot venni. Így aztán...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Bodri kutya lelkem   Sárga búzatábla mögött,  Bárányok a réten. Ki- ki kandikálnak, Bégetnek is éppen. Terelgeti őket Bodri kutya büszkén. Király ő a vidék Egész területén!  Béget a sok bárá...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A vas ajtó titka   Karácsony estéjén, még hó ugyan nem fedte Buják környékét, de olyan hideg volt, hogy még a varjak is jajgattak, a kopár földön kajtatva eleség után. A csontig soványodott rókák, üres gyomorral kerülgették a...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka : Iskolakezdős  Egy elsősnek „ÁBéCéDé" Így kezdődik az iskola. A legnagyobb óvodások, Boldogan mennek ma oda! Apró lábuk félve lépked, Hisz számukra ez egy új világ. S ezt a kedves tanítónénik Biztatva megmosolyogják. Lépkedj ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A vadiúj iskolatáska   Peti első osztályba készült és nagyon vágyott már iskolába. Anyukája jó előre megvásárolta az iskolatáskát , a tolltartót, és a füzeteket. Egész szünidő alatt nagy becsben tartotta őket. Minden nap átné...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Jön a tavasz!   Jaj de régen várunk tavasz, Ez az évszak igen ravasz!Ránk mosolyog a hóvirág, S néhol még havas a világ... Nézd, mi kandikál amoda? Bátortalan kis ibolya. S ott a fészek nem magányos, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az utolsó ovis nyár   Katika nagycsoportos volt, és imádott óvodába járni. Szerette az óvó néniket, a társait, akikkel önfeledten játszottak reggeltől- estig. Úgy gondolta jobb helyet ki sem találhattak volna a gyerekeknek, e...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Húsvét napján   Húsvét napján elindultunk,  Házról házra locsolkodtunk.  Elmondtuk a versikénket,  S megöntöztük a nénéket.  Meg aztán még jó pár leányt, Úgy a szépet, mint a csúnyát.  Kaptunk tojást ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Béla és Milota   Valamikor régen, őseink idején, Játszódik az éppen előadott regém. Mikor még nagy szó volt a kard és a becsület, S katona a népéért, mit kellett mindent megtett. Ott hol a Tisza és a Borzsa folyó találkozott,...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Fehér mackó   De jó neked fehér mackó, Nem fázol, ha lehull a hó! Meleg bundád betakar, És a hideg nem zavar. De jó neked fehér mackó, Ki sem látszol, ha hull a hó! Fehérséged elrejt téged,S nem lát m...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Leónárdó és az új lakó   Élt egyszer egy oroszlán, akit Leónárdónak hívtak. Hihetetlennek tűnhet, de Leónárdó a mókusokkal barátkozott. No nem azért, mert Afrika tele lenne mókusokkal, hanem azért mert ő egy állatkertben élt....
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ha én régész volnék...   Én , ha régész volnék, Egyiptomba mennék. Piramisok mellett, Éjjel- nappal ásnék! Kint a sivatagban,Csak homok és meleg,Ezért is kerülik, Az átlag emberek. A púpos tevének Szo...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Nagyhantás Tóbiás   Akiről az én mesém szól, az egy olyan kisfiú, aki legnagyobb szórakozását a lódításban lelte.Először csak nagyon kicsiket lódított, aztán majd egyre nagyobbakat. Közelében sem járt az igazmondásnak. Bármit...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Napi séta   Van egy saját kis kutyusom, Én minden nap sétáltatom. Mert sétálni nagyon szeret, Így hozza meg a kedvemet! Együtt játszunk lent a parkban, Barátja több is , mint hat van. Partnerekkel job...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Júró igazsága    Volt valamikor régen Szomolány várának egy gőgös és kegyetlen várnagya. Féltek is tőle az emberek! Kegyetlenségeiről legendák születtek, de nem akármilyenek ám! Olyan félelmetesek, hogy még a szegény par...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kórházban   Volt egy nap, hogy beteg lettem, S a kórházba bekerültem. Nem várt más, csak fehér falak, Hogy lehetnék itt boldogabb? De éjszaka azt álmodtam, Szivárvány szín takaróm van! A falakon színe...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A Kulcsos sziget titka   Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyulacska, akinek a szülei állandóan veszekedtek. Ezért, szomorúan teltek a napjai, s mindig arról álmodozott, hogy egy napon az ő családja is békében fog ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A favágó   A favágó az erdőt járja, Ha szép fát lát, azt kivágja. Hasogatja, fűrészeli,A vastagot ketté szeli. Alapanyag egy raklappal, Így készül az ágy, az asztal. Ami pedig erre nem jó, Az mind tüz...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A Nap fája   Egyszer volt, hol nem volt, egy messzi vidéken, Élt egy bús királynő, ki élete fényében, Alighogy nevelte édes, kicsi lányát, A halál karolta át a betegágyát. Ám mielőtt elhagyta végső lehelete, Meghagyta urának:...
Tovább a teljes bejegyzéshez