Álmomban a Marson jártam,
S marslakó családot láttam.
A nyelvüket nem értettem,
Gondolattal beszélgettem.
Apró, kedves, zöld kis lények,
Idegentől nem is félnek.
Még barátot is szereztem,
Igaz, nevét nem kérdeztem.
Lényeg az, a marsi téren,
Együtt játszhattunk egy gépen.
S búcsúzáskor marsi mama,
Sütit adott ajándékba.
Kaptam tőlük egy fényképet,
Láthatod, mert épp azt nézed.
Így ért véget kis kalandom,
És amikor vissza vágyom,
Vagy emlékezni szeretnék,
Itt van nekem ez a kép!
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://www.titihajnalka.eu/