Volt egyszer egy kislány, akit Elizának hívtak és aki nagyon szerette a színeket. Mindig örült, amikor a szivárványt látta az égen, vagy amikor a virágokat csodálta a kertben. Ezért a születésnapjára a nagymamája egy varázslatos ruhát varrt neki, amelynek Eliza nagyon megörült. A ruha ugyanis az érzelmei alapján mindig változtatta a színét. Ha Eliza boldog volt, a ruha piros lett, ha tetszett neki egy kisfiú, rózsaszín, ha irigy volt valakire, zöld, ha szomorú volt, sötétkék, ha dühös volt, fekete. Ha izgatott volt, narancssárga, ha félénk volt, lila, ha meglepődött valamin, sárga, amikor békés volt és nyugodt gyönyörű fehér lett a ruha.
Eliza nagyon büszke volt a ruhájára, és mindenkinek megmutatta az iskolában. A legtöbben csodálták és dicsérték a ruhát, de volt egy lány, akit Zsuzsinak hívtak, és aki nagyon irigy volt Elizára. Zsuzsi mindig gonosz megjegyzéseket tett Elizára és a ruhájára, és próbálta elrontani az örömét.
- Milyen ronda ez a ruha! - mondta egyszer Zsuzsi. - Olyan, mint egy bohóc öltözéke. Nem csoda, hogy senki sem szeret téged.
Eliza ekkor nagyon elszomorodott, és a ruhája sötétkék lett. Edmond, aki egy kisfiú volt az osztályban, és aki titkon szerelmes volt Elizába, odament hozzá és megvigasztalta.
- Ne hallgass Zsuzsira! - mondta Edmond. - A ruhád gyönyörű, és te is az vagy. Én nagyon szeretlek téged.
Eliza ekkor elpirult, és a ruhája rózsaszín lett. Zsuzsi ezt látva még inkább felbosszantotta magát, hiszen Edmond az ő barátja volt előbb.
- Hogy merészelsz te vele beszélni? - kiáltotta Zsuzsi Edmondra. - Te is olyan ostoba vagy, mint ő. Menjetek innen!
Eliza ekkor nagyon dühös lett, és a ruhája feketére változott. Edmond is haragudott Zsuzsira.
- Te vagy az ostoba! - mondta Edmond. - Te csak irigy vagy Elizára, mert ő sokkal jobb ember, mint te.
Zsuzsi ekkor dühösen nekik rontott, és el akarta tépni Eliza ruháját. De ekkor megjelent a tanítónénijük, és szétválasztotta őket egymástól.
- Mi folyik itt? - kérdezte a tanítónéni. - Miért veszekedtek?
Zsuzsi hazudni akart valamit, de Eliza és Edmond elmondták az igazat. A tanítónéni meghallgatta őket, majd így szólt:
- Zsuzsi, te nagyon csúnyán viselkedtél Elizával és Edmonddal szemben. Szégyelld magad! Most menj az igazgatóhoz!
Zsuzsi ekkor elsírta magát, és elment az igazgatóhoz. A tanítónéni pedig így folytatta:
- Eliza és Edmond, én örülök nektek, hogy jóbarátok vagytok. De ne hagyjátok magatokat befolyásolni mások rosszindulatától. A ruhád színe megmutathatja, hogy milyen érzéseid vannak, Eliza. De te magad döntheted el, hogy milyen érzéseket akarsz érezni. Ha folyamatosan szép akarsz lenni és boldog, vigyáznod kell, hogy mindig szép, jóakaratú, barátságos gondolataid legyenek. A gondolataid ugyanis befolyásolják az érzelmeidet, és az érzelmeid befolyásolják a cselekedeteidet. Ha jót gondolsz, jót érzel, jót teszel, gyönyörű színekben pompázik a ruhád és nem bántasz meg senkit. Milyen gyönyörű is egy kislány, ha boldog, meleg színeket visel! Ha rosszat gondolsz, rosszat érzel, biztosan valami rosszat is teszel, olyat amivel megbánthatsz másokat. Ráadásul a ruhád is sötét, hideg színűvá válik. Milyen szomorú látvány egy kislány feketében! A választás a tied.
Eliza és Edmond megértették a tanítónéni tanítását, és megköszönték neki. Aztán elmentek a játszótérre, ahol együtt játszottak a többi gyerekkel. Eliza nagyon boldog volt, mire a ruhája piros lett. Edmond is boldog volt, és megfogta Eliza kezét. A kislány ekkor még boldogabb lett, és a ruhája rózsaszínűvé változott. Le sem tagadhatta az érzéseit, de nem is akarta. Edmond társaságában valóban az egész világ rózsaszínű volt. Miután pedig fagyiztak és nagyot beszélgettek, a ruhája gyönyörű fehérre változott. Ez jelentette , hogy békés, nyugodt, már nem dühíti senki és semmi.
Még amikor Zsuzsi legközelebb csúfolta is , nem hagyta magát befolyásolni. Egy idő után pedig olyan jól megtanulta irányítani a gondolatait, hogy az érzései harmóniába kerültek. A ruhája gyönyörű szivárványszínben tündökölt ebben az állapotban. Nem is volt hozzá fogható egyetlen kislánynak sem. A csúfolódással nem törődve, kedvesen, szeretetteljesen válaszolt Zsuzsinak és meghívta a közelgő születésnapi partijára.
Zsuzsi szóhoz sem jutott. Nagyon meglepődött Eliza kedves meghívásán. Már ő sem akarta megbántani. Inkább elfogadta a meghívást és attól a naptól kezdve, a legjobb barátnők lettek.
A színek nemcsak a ruhánkon látszanak, hanem a lelkünkön is. Ha szeretnénk szép színeket viselni, akkor szeretnünk kell magunkat és másokat is. A szeretet a legjobb szín, amit felvehetünk. Az az ember aki a szeretet fényét sugározza a világnak, védve van minden rosszindulattól. Legyenek az érzéseid harmóniában és a világ harmonizál veled.
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://www.titihajnalka.eu/