Titi Hajnalka: Oposszum mese
Oposszum mama bundájában
Édes, meleg az ölelés
Éhes, kicsi pocakoknak
Finom teje sosem kevés.
Csimpaszkodni kiválón tud,
Minden kis oposszum gyerek.
Csak azért, mert e világra,
E tehetséggel születnek.
Ők tudják, hogy testvérkékből,
Legalább annyi, kell legyen
Amennyi az ujjacskáik
Az elülső kezeiken.
Nem is lehet különb móka
A kis tesóknál e világban.
Napjukat reggeltől estig,
Játszadozva élik s bátran.
Hisz elsőként azt tanítják
Az oposszum gyerekeknek
Ha veszély jön egyszerűen
Legjobb, ha lemerevednek.
Oposszum mama száz kérdésre
Kapkodhatja is a fejét.
Ha gyermekei kíváncsian
Kérdeznek épp mindenfélét.
És esténként lefekvéskor,
Nem győznének megegyezni,
Hogy ma állatost, tündérmesést,
Vagy robotost kell olvasni…
Oposszum mama mindegyiknek,
Igazat ad, s csak jót akar:
Négy lába és farkincája
Külön gyermekeket vakar.
Ám ő mégis nagyon örül,
A türelme egy kész csoda!
Boldogabb, mint anyukaként,
Nem volt ő még bizony soha!
Nem is lehet különb móka
A kis tesóknál e világban.
Napjukat reggeltől estig,
Játszadozva élik s bátran.
Hisz elsőként azt tanítják
Az oposszum gyerekeknek
Ha veszély jön egyszerűen
Legjobb, ha lemerevednek.
Oposszum mama száz kérdésre
Kapkodhatja is a fejét.
Ha gyermekei kíváncsian
Kérdeznek épp mindenfélét.
És esténként lefekvéskor,
Nem győznének megegyezni,
Hogy ma állatost, tündérmesést,
Vagy robotost kell olvasni…
Oposszum mama mindegyiknek,
Igazat ad, s csak jót akar:
Négy lába és farkincája
Külön gyermekeket vakar.
Ám ő mégis nagyon örül,
A türelme egy kész csoda!
Boldogabb, mint anyukaként,
Nem volt ő még bizony soha!