Legyen a mércéd a mosolyod

Az írás számomra életem támasza, a lelkem csendes szigete, amibe bármennyi munkát is fektetek, nem fáradok el, inkább feltöltődöm

Alkategóriák ebből a kategóriából:

Versek, Világjáró, Egyéb, Hangoskönyvtár
Titi Hajnalka: Fejem karodba hajtanám   Volt idő, amikor zavart, hozzám kiejtett összes jó szavad. Az érintésed épp úgy nem akartam, mint újból feléledő vágyadat. S most fejem karodba hajtanám én, Belesóhajtva a szívemet- suttognék hosszú é...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Célirányban   Légy minden nap egy kicsivel jobb, S a jövőben a legjobb leszel! Kitartással haladj célod felé, Hiszen csak akkor érheted el! Légy alázatos, türelmes mindig, Ha buktatón nem jutnál át. Talán csak azért történt e...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az én Apám   Az én Apám sosem aggódott értem, sosem szeretett. Az én Apám, ha kérdezték rólam, csak félvállról nevetett. Az én Apám sosem tudta meg, hogy milyen az, mikor szeretem. Az én Apám nem érdekelte, hogy minduntalan k...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Úton   Ne építs életutadra hazugságot, sem álmot, vágyat, csak igaz szavakat! Az idő amúgy is észrevétlen rohan, s mire feleszmélnél semmid sem marad… Csak a jó az örök, az egyetlen tanulság, talán nyári álom, talán vak remén...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Egy pillanat az időben Veled...   Egy pillanat az időben Veled a Minden! Hisz hozzád fogható e világon nincsen… Látom szemeidben minden egyes álmom. Jelenben, s jövőmben érintésed vágyom. Hallgasd most csöndben a szívünk dall...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Van választásod!   „ Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek". A magyarázkodás a gyenge emberek mentsvára, nem az erőseknek. A szeretetet nem csak annak kell adni, aki megérdemli, Hanem annak, aki legi...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ragyogj!!   Minden problémánk szeretethiányból születik. Mert az emberek nem jó irányba keresik. Másoktól várjuk az érzést, ami jár. De ez nem megoldás, így csalódás vár… Ülj le hát most kicsit, s nézz mélyen magadba. Nyisd k...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Tanítsd meg a gyermekedet...   Csodásak a reggelek, ha meglátjuk a szépet. S úgy veszünk egy új napot, mint új lehetőséget. Nehézségek nélkül tárul ki a világ, hisz szíveddel látod meg a legtöbb csodát! Tanítsd meg a gyermeke...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Szemlélet   Az életet s a nagyvilágot, mindenki másképpen éli meg. Ha mindig találsz jót és szépet, úgy bárhol lesz jó embered! De, ha csak a gondot, s a bajt látod, nem ismersz emberekben jót, bárhova is menj a világban, nem...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A csenden túl   Valamikor hagytam, hogy minden fájjon, S már egészen jól éreztem így magam. Azt hittem, a könnyes hajnalokban, Úgy kell lennie, ahogy fájva van… Hóhulláskor új remények jöttek: Viharos tavasz, lombhullásos ősz...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Csak szeresd   Nem a kritika ösztönzi az embert, mint sokan hiszik. Dicsérettel nevelve gyermeked, a jó irányba viszik.  Ne akard, hogy ő érje el, a régen megálmodott álmod! Hagyd, hogy megtalálj...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kritika nélkül   Mit másban kritizálsz, az mind tebenned van. Éppen ezért látod, oly tisztán meg másban. És hidd el, amit más kritizál tebenned, őbenne feldolgozatlan, ezért támad téged! Különös dolog az oda- vissza játék. Mi...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Jelenünk   Ma már életünkből hiányzik az egység, Nem jelentenek semmit a magasabb eszmék. Éljük az életet, mintha egyszer élnénk: És ez okból sokszor, egymás ellen vétünk. Nincs időnk szeretni a nagy rohanásban, Nem is érzéke...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Elmúlás   Szeretem az aranyló leveleket a fán, A leveleken, a dermedt harmatot. Belélegezve mélyen, csendesen, A finom, hideg, őszi illatot… Szeretem a nyugvó nap sugarát, A békességet a szántóföldeken, Az utolsó virágok illa...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Vallomás   Veled vagyok teljes, a nap minden percében, édes ölelésed dobogtatja szívem. Boldog az én lelkem, mikor újra látlak, így élednek újra rég feledett vágyak. Szerelmes szavakkal díszítjük a szépet. Nem értem nélküled,...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Vigasz   Az üres kalász fent hordja a fejét, a teli meghajol... A bölcs hallgat, a gyáva magáról szónokol. Fájdalmakat is átélünk  idelenn. Ilyenkor megbocsájtani tanul az értelem. Igazságtalanságoknak fénykora, de sokka...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Sosem késő   Sosem késő jónak lenni, Szeretetet hozzá tenni Minden egyes gesztushoz. Akkor sem, ha eddig nem ment, Büszkeséggel lelked megtelt: A holnap új esélyt hordoz! Sosem késő kedveskedni, Emberekkel jókat tenni, S az é...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Őszi éj   Virág kelyhen pillangó pihen, Fészkében szunnyad egy kicsi madár. Esőcseppek kopogása hallik. S a szellő, mely amott suttogva jár. Holdfény csókja érinti a kertet, Fellegek takarásába elvész alul. Amott egy esőcsepp...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Alkonyat   Hűs dunai szél testem karolja át, fogaim között érzem a zamatját... S én megízlelem, átérezve a messzi fényt, mely aprón, s csillogón a színén oszlik szét. Ezer harmat az, mi a partot ellepi. Ezer csillagban még mi...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Feltétel nélkül   Azt mondjuk kegyetlen a világ velünk, a közömbösség az egyetlen „ fegyverünk". De nézd csak mélyebben kis világodat: boldoggá teszed saját családodat? Hisz nekik te vagy a „kegyetlen vilá...
Tovább a teljes bejegyzéshez