Titi Hajnalka: Mocorog az erdő
Könnyed, lassú léptekkel
Érkezett meg December.
Fázik is a nyuszik orra,
Inkább elbújnak a lyukba.
- A hideg még csak elmenne!
Morfondíroz így a medve.
Ha elalszom, bánja kánya,
Álmában már ki is fázna?
Mókus Bókus számolgatja,
Elég lesz a mogyorója?
Ha minden nap egyet eszik,
Vajon nem fogy el tavaszig?
- Kár, de kár, ha hull a hó!
Sóhajtozik a holló.
- Nem találok egy szem magot,
Finomsághoz hogyan jutok?
- Van a bokron sok bogyó,
Ne búslakodj vén holló!
Csiripel a kis veréb:
- Jut neked is abból elég!
Barna szemű őzike,
Van- e bármi kedvire?
Az erdésznek volt rá gondja,
Van jászolban finom széna!
Mosó maci, boldog lenne,
Ha hóban mosni lehetne!
Ámde abban nem működik,
Így csak morog ő tavaszig...
Jön január, február
Lehet hóbundában jár,
Vagy csak lucskos, esendő,
Így mocorog az erdő!