Bárányfelhős, kéklő égen,
Mint tábortűz, úgy ragyog:
Ma a Nap csak nekünk fénylik,
Szívünk is belesajog…
Az utolsó órán ülünk:
Szívszorító s gyönyörű.
Búcsúzkodni barátoktól,
Csodás nap is keserű.
Milyen lesz a való élet?
Hisszük: mienk a világ!
Ha rajtunk múlna, az egészet,
Százszor is megváltanánk!
S amint megszólal a csengő,
Elnémulnak a padok.
Mit éreznek, ők sem tudják:
Sírnak- e vagy boldogok?
Azt hiszem, hogy mind a kettő.
Fel kell állni, menni kell!
Kezek sorban a vállakon,
Az osztály csendben menetel…
Ma az Életre hív a csengő!
Szeress, küzdj és légy jó társ!
Hinned kell, hogy az életben,
Minden mi vár, az csodás!
Tartsd szem előtt mindig célod,
Ne vedd róla le szemed!
S a felmerülő akadályokat,
Így majd észre sem veszed!
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://www.titihajnalka.eu/