Körforgásban

Titi Hajnalka: Körforgásban

 

 Színes levelek ringanak a

hideg őszi szélben,

Alázattal múlnak el a zord

időben…

Aprócska lábak az avarban

zörgetnek,

Még a csípős nap is szép a

kisgyermeknek.

Levelekből épít aranyló

boglyákat,

Amibe vidáman, majd

beleugrálhat.

Feldobja, szétszórja, amúgy örül

néki,

Csak az élet szépséges világát

idézi…

Miért nem láthatunk, mi is gyermek

szemmel?

Az elmúlás voltát, miért nem

fogadjuk el?

Hiszen ez is része az örök

körforgásnak.

Ha örülni tudnánk a

levélhullásnak,

Félelem nélkül érkeznénk

az őszbe.

Megértenénk akkor, hogy

soha nincs vége…

Állandó körforgás ez a csodás

élet,

S az egyetlen cél, hogy

szeretetben éljed!