Könnyek

Titi Hajnalka: Könnyek 

 Van, hogy dalok helyett könnyek fakadnak,

S harmatot szór rád az alkonyat.

Az est homályában félve kémleled,

Kebled ölében nyugvó álmodat.

És akkor halkan dalol a szellő,

Tündér érinti meg a hajamat:

-Miért sírsz?- kérdi. Magam sem értem.

Megvívtam minden harcomat.

Ha könnyekből igazgyöngyök születnének,

Én gazdag lennék, azt hiszem.

És ott sírnék a gyémánt palotában,

Mert boldogság pénzért nem terem…

Legyek inkább hajléktalan, hol

Angyalok vigyáznak álmot és eget,

Kik örömkönnyekből fűznének

Nyakamba, valódi igazgyöngyöket…