Fogantatástól az óvodáig: a baba fejlődése az első években

Az ember soha nem tanul annyit, mint élete első évében, azaz csecsemőként. Amit ez idő alatt megtapasztal, az az egész életét formálja. A kisgyermekkori tanulás bonyolult biológiai programon keresztül működik, amelyet alig lehet befolyásolni. 

 Az emberi tanulás az anyaméhben kezdődik. Itt edződnek az érzékszervek a várandóság ideje alatt és itt születnek az első tapasztalatok. A magzatok ekkor reagálnak elsőként a mozgásra, az érintésre és a hőmérséklet-ingadozásokra. Az ízérzékelés is korán fejlődik: a 14 hetes magzatok már különbséget tudnak tenni édes és keserű íz között.

A magzatvízben uralkodó súlytalanság miatt, a magzatok rugdosással, evezéssel gyakorolják, a motoros készségek alapjait. A köldökzsinór megragadása és a saját ujjak szopizása is, a méhen belüli edzésprogram része.

A hallást ugyancsak, már a születés előtt gyakorolják, így készülnek fel a méhen kívüli életre. Mert bármennyire is azt gondolnánk, egyáltalán nem csendes az anyaméhben. Ez a mellékelt videóban meg is hallgatható. Az emésztési zajok és az anya szívverése állandó zajszintet biztosítanak, valamint az anya hangja is folyamatosan jelen van.

Így a gyermek megszokja élete legfontosabb gondozóját az anyaméhben, és röviddel a születés után, fel is ismeri a hangjáról édesanyját. Ez nagyon fontos a biztonságérzete miatt.

Nemcsak a hangok, hanem a tartalom is megkülönböztethető. Egy kísérletben a várandós anyák ugyanazt a történetet olvasták fel születendő gyermekeiknek, a terhesség utolsó hat hetében naponta kétszer.

A szülés után ezt és egy ismeretlen történetet olvastak fel a csecsemőknek. Eredmény: Amikor megérkezett az ismerős történet, a gyerekek lelkesen szopizták a cumit. Ezt a reakciót a csecsemőpszichológia, felismerésként értelmezi.

Hangok az anyaméhben:

A legjobb promóció: élj egészségesen 

A gyermek képességeinek tökéletes fejlődésének egyetlen módja, ha az anya tartózkodik: az alkoholtól, a nikotintól, a drogoktól és számos olyan gyógyszertől, amely káros hatással van a szellemi és fizikai fejlődésre, ezért ezeket mindenáron kerülnie kell .

A kutatás jelenlegi állása szerint , azok a gyerekek, akiknek már az anyaméhben játszanak Mozartot, nem lesznek muzikálisabbak és nem intelligensebbek, mint mások. A születés előtti támogatás modelleket, ahol a gyermekeket speciális fényingereknek, hang- vagy szómoduloknak teszik ki, minden komoly tudós elutasítja.

A gyerekek segítség nélkül is mindent megtanulnak az anyaméhben, amire később szükségük lesz. Ez akkor működik a legjobban, ha az anya a lehető legkevesebb stresszt és szorongást tapasztalja a terhesség alatt. 

Közvetlenül a szülés után is rendkívül fontos a gondozó érzelmi állapota. A biztonságban és szeretetben élő gyermek agya jobban fejlődik, mint a sok stresszt, hektikus rohanást és félelmet átélő, negatív környezetben felnövő gyermekeké. 

Míg egy újszülött látása nem túl fejlett (csak körülbelül 20 centiméterre lát), az íz- és szaglóidegek kifejezettebbek.

Eleinte sok reflex határozza meg a gyermek viselkedését. Hason fekve például automatikusan elfordítja a fejét, hogy jobban tudjon lélegezni. Amint megérintjük egy éhes baba száját, azonnal becsukja az ajkát, és szopni kezd - ez a szopási reflex.

A kezen és lábujjakon a marok reflex is remekül működik, a babák még a saját testsúlyukat is képesek tartani néhány másodpercig.  Ha sok víz kerül a baba arcába, automatikusan lezárja a légutakat, hogy megvédje őket. És ha egy csecsemőt függőlegesen állítunk, úgy tartva, hogy a lába a földhöz érjen, máris járni kezd.

Ezen reflexek, az emberi evolúció korai napjaiban keletkeznek, de néhány hónap múlva elvesznek, ha nem használják őket. Ez az időszak edzéssel tovább kitolható, legjobb példa erre, a babaúszásra járó babák.

 Míg a gyermek sokféleképpen mozoghat az anyaméh súlytalanságában, a születés után fellépő gravitációs erő, rendkívül rászoruló lénnyé teszi.  Először kúsznak, csúsznak vagy kúsznak, s csak a második életévben sajátítják el, a jellegzetes emberi testtartást: az egyenes járást. Nagy különbségek vannak abban, hogy a gyerekek milyen életkorban sajátítják el a motoros készségeket. Néhány (kevés) gyerek már kilenc hónaposan tud járni, míg mások 20 hónaposan, még egy lépést sem tettek.

Sok szülő aggódik ezek miatt az állítólagos fejlődési hiányosságok miatt. De minden próbálkozás hiábavaló: A motoros készségek fejlődése fiziológiai törvényszerűségek szerint zajló, kívülről egyáltalán nem befolyásolható érési folyamat. A gyerek akkor fut, amikor tud, és egy nappal sem korábban.

Vannak azonban olyan tanulmányok, amelyek kulturális különbségekre utalnak. Ily módon a hagyományos ázsiai és afrikai kultúrából származó gyerekek, körülbelül egy hónappal korábban szabadon ülnek és járnak. Egyes tudósok a testiség eltérő megközelítését látják okként. Az ázsiai és afrikai gyerekeket gyakrabban hordják és érintik meg, ami elősegítheti a testkontrollt és a tudatosságot. Míg nyugaton a csecsemők ébrenléti idejük közel egyharmadát fekve töltik, addig egyes afrikai kultúrákban, ez csak tíz százalék.

A további mozgásfejlődést azonban a környezet és a szülők nevelési stílusa alakíthatja. Az a gyerek, aki sokat játszik a szabadban, játszótereken és a természetben, másfajta testtudatot és motoros képességeket fejleszt, mint azok, akik (majdnem) csak egy lakásban tartózkodnak.

Ha pedig a szülők kezdettől fogva megtanítják gyermeküknek, hogy a lépcsőzés tiltott zóna, akkor a gyerek sokkal később tud lépcsőzni, mint az a gyerek, aki felügyelet mellett többször is kipróbálhatja magát.

A szellemi fejlődés, az élet első éveiben gyorsan halad. Ennek egyik mutatója a gyermek nyelve, amely késéssel ábrázolja a fejlődést: a gyermekben kialakul egy elképzelés egy személyről, egy tárgyról vagy egy tényről, majd megérti az ötletet jelölő szót, végül magát a kifejezést használja, kiejti a szót.

Itt is nagy különbségek vannak: egyes gyerekek már az első életévben elkezdenek beszélni, mások két és fél éves korukig nem mondják ki az első szót.

A motoros alapokhoz hasonlóan, a kisgyermekek mentális fejlődésére is ugyanez vonatkozik: akkor történik, amikor megérik rá. A befolyásolás lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Amíg a környezet gyermekbarát, és semmilyen fogyatékosság vagy betegség nem befolyásolja a fejlődést, előbb-utóbb minden gyermek eléri az érettségi szintet.

Körülbelül három éves korig a fejlettségi különbségek hasonlóak egymáshoz, így mindenki többé-kevésbé azonos motoros és mentális szinten van. Ez egy csodálatos biológiai program, amely évezredek óta működik.