Legyen a mércéd a mosolyod

Az írás számomra életem támasza, a lelkem csendes szigete, amibe bármennyi munkát is fektetek, nem fáradok el, inkább feltöltődöm
Titi Hajnalka: Öreg Hold és a nyúl   Évszázadokkal ezelőtt rókák, majmok és nyulak éltek szerte Japánban. Nagyon jó barátok voltak, egymást segítették az ételszerzésben: ha egyikük nem talált élelmet, a másik kettő gondoskodott róla, hogy n...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mese az árva madárkáról   Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy madárka, aki egy napon arra eszmélt, hogy eltűnt az anyukája. Nagyon kicsike volt még, kizárólag az anyai gondoskodást ismerte. Csak annyi történt, hogy e...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Űrmese   Volt egyszer egy kisfiú Peti volt a neve. Úgy tervezte, ha meg nő, Ő űrhajós lenne! Fent az űrben minden más, Nem, mint lent a Földön. Itt az embernek nem lehet, Csak gépekkel repüljön… Márpedig az űrsétálás Az igazi...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Vendégségben Holle anyónál  Sziasztok! A nevem Tekla, a Mesebolygó Lapozgató különleges tudósítója vagyok. Hogy miért különleges? Nos, mert olyan helyekről tudósítok, ahol ti egészen biztosan nem jártatok még. Fő területem a ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Erdő apó bánata   Egyszer volt, hol nem volt még a szivárványon innen és a játszótéren túl, volt egyszer egy csodálatos óvoda, amit Zöld óvodának hívtak. Ez az óvoda, nem akármilyen volt, már csak azért sem, mert a gyerekek, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Boglárka álma   Volt egyszer egy kislány, akit Boglárkának hívtak. Nagyon szerette az állatokat, a legjobb barátainak tekintette őket. A szülei azonban nem voltak oda értük, éppen ezért nem is akartak állatot venni. Így aztán...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az olvasás öröme   Egyszer volt, hol nem volt, messze északon Fehérmackóföldön, nem messze Mikulás birodalmától, élt egy bájos kis mackó, akit mindenki csak Hógolyónak nevezett, mert éppen olyan fehér és kerek volt, akár egy ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A répatolvaj  Berni, Pici és Repke igazi jóbarátok voltak. Hóteleki meseréten éltek, ahol  mindig tél volt, és elég gyakran hullott a hó. A gyerekek ilyenkor nagy örömmel építették a hóembereket, volt is belőlük minden h...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az aranyfonál ( francia népmese nyomán)   Egyszer volt, hol nem volt, nem messze a hegyen túl élt, egy özvegy a kisfiával Péterrel. Péter igazi lusta gyerek volt, egyebet sem tett, csak álmodozott egész nap, ami pedig körül v...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A Stubenberg- kastély titka  Hallottál- e már legendákat létező régi kastélyokról és várakról? Bizony minden kastélynak meg van a maga rejtélye. Én ma a székelyhídi Stubenberg kastélyról mesélek neked, hiszen ismerem a k...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A különc kisszúnyog   Volt egyszer egy kis szúnyog, aki nagyon szerette a virágokat és a növényeket. Nem érdekelte a vér, csak a nektár. Nem akart senkit bántani, csak repülni és élvezni az életet. De a többi szúnyog nem érte...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mese a berekböszörményi hármas útról   Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú akit Sanyinak hívtak. Nem igazán fűlött a foga a tanuláshoz, és bizony nem egyszer megfordult a fejében, hogy be se menjen az isk...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A hálás eper ajándéka  Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy csodás kertecske, amelyben sok- sok epertő növekedett, és virágzott. Nagyi mindennap gondosan megöntözte, és kigyomlálta őket, így a virágokból csakhamar gyönyörű...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Robi és az aranyhal   Robi egy kisvárosban élt, és különleges gyereknek számított. Hogy miért? Mert annak ellenére, hogy a mai gyerekek nem szerettek el sem mozdulni a számítógép elől, ő megtette. Sőt! Legszívesebben egész na...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A csodák éjszakája   Egyszer volt, hol nem volt, Erdély nyugati részén, az Érmelléki hegyek tövében, volt egyszer egy falu, sok kedves szegény ember otthona, nevezetesen Nagykágya. Hej bizony akkoriban ritkaság volt a jómód, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A csillagtallérok ( Grimm mese nyomán) Valamikor réges régen, Élt egy kislány szegénységben. Nem volt neki apja, anyja, Senkije, ki befogadja. De volt egy kis házacskája, Szalmabélelt ágyacskája, Pár szakadt, régi ruhája, S egy ci...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ádáz és Dorka   A kutya az ember legjobb barátja! A régi mondás igaz, hiszen minden kutya imádja és nagyra tartja a gazdiját. Nem minden kutyus olyan szerencsés ám, hogy szerető gazdit talál. Vannak, akik hamar megu...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 A rossz lány ( ismeretlen szerző) Titi Hajnalka fordítása Klaudiát mindig rossz lánynak hívták, mert egyszer, amikor nagyon kicsi volt, kinyújtotta a nyelvét a postásnak. Sokesetben elég egyetlen dolog, hogy az emberek elítéljenek, bármennyire ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka:  Tojáslopkodó Ottó és a félresikerült móka Hallottál- e már Tojáslopkodó Ottóról? Hogy ki is volt ő? Ha hiszed, ha nem Tojáslopkodó Ottó egy bosszantó kobold volt, aki rettegésben tartotta a húsvétra készülődő kislányokat évr...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Hanna és a vadvirág   Hanna egy csoda boldog családban élt, egy meseszép kisvárosban.Úgy érezte, hogy neki vannak a legnagyszerűbb szülei az egész világon, hiszen apu és anyu lesték minden kívánságát és amikor csak idejük vol...
Tovább a teljes bejegyzéshez