Egyszer volt, hol nem volt, a Hetedik határon is túl, volt egyszer egy erdő, amit mindenki csak Békés erdőnek nevezett. Élt ebben az erdőben, egy aprócska manó, aki a Peti névre hallgatott, s az ő legjobb barátja és segítője Bimbó, a kedves eső...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka:  A béke útja  Hogyan találhatsz a lelki békéhez? Légy ember, ki hálás és nem kérdez: Miért történt így, s miért nem ahogy akarod? Csak mondd: Legyen meg a te akaratod! Ha istenben nem hiszel, csak sorsban, bármiben- Nem ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Szeretettel köszöntelek a honlapomon, és szívből kívánom, hogy böngészésekor érezd jól magad!  A nevem Titi Hajnalka, Nagyváradon születtem Ady szeretett városában ( Oh, Nagyvárad, még megíratlan, talán soha meg sem írható regényem édes, r...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az utolsó ovis nyár   Katika nagycsoportos volt, és imádott óvodába járni. Szerette az óvó néniket, a társait, akikkel önfeledten játszottak reggeltől- estig. Úgy gondolta jobb helyet ki sem találhattak volna a gyerekeknek, e...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Titi Hajnalka: Ickázós  Gyere velünk ickázni! Jó egy kicsit ugrálni. Játszani együtt a szép, Csak a vonalra ne lépj! Ha elfáradsz az sem baj, Váltjuk egymást csakhamar! Elveszíti ebédjét, Aki több vonalra lép! Csatlakozz hozzánk a Facebook...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Emlék   Belehegedül szívembe egy emlék, Arról, ahogyan szerettelek… Hány reménytelen éjszakámon át, Hullattam fénytelen könnyeket. S amikor a bánat lágyan magához ölel, E dallam simogat édesen… Miért van az, ha nem is akarom,...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Robi és az aranyhal   Robi egy kisvárosban élt, és különleges gyereknek számított. Hogy miért? Mert annak ellenére, hogy a mai gyerekek nem szerettek el sem mozdulni a számítógép elől, ő megtette. Sőt! Legszívesebben egész na...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mezők dala   Napocska szíve ontja a fényét, Harmatot gyöngyöz a rét. Pipacs levelén katica fürdik, S fogyasztja reggelijét. Napraforgó tenger hullámzik szépen, Vendégei csintalanok: Szorgos kis méhek dolgoznak itt is, Panaszr...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Buksi és a barátok   Egyszer volt, hol nem volt, Volt egy kicsi kutya. Olyan kicsike volt, hogy Még azt sem tudta, Hogyan került ide, Ebbe a családba? Nemrég még ölelte Otthon anyukája. De a kis kutyáknak Mindig ez a sorsuk. ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Élj úgy, hogy ...  ​Ne akarj egy napot sem cél nélkül kezdeni, a boldogsághoz kell legyen miért is küzdeni! Ne stresszelj! Tudd, nem a probléma a stressz oka: a rossz hozzáállás maga a probléma! Nem kell semmiben sem a hibát keres...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Bohóc leső   Kerüld meg a bozótot, S lessél velünk bohócot! Mert a bohóc csupa játék, S vidám poénokkal vár még: Figurázik, elesik, A gyerekek nevetik! S hol találod? Cirkuszban! Bohócból ott jó pár van! Zsonglőrködik, varázs...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Titi Hajnalka: A szív hangja után  Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű majorság, s élt ott egy liba, aki nagyon unta már a libák mindennapos semmittevését. Minden álma az volt, hogy cukrász legyen, de az emberek világában...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Engem a nagymamám tanított szeretni...   A nagymamák a szívekben örökké élnek. Fájó bánatukban, biztatóan mesélnek. Mielőtt elalszunk, altatót dúdolnak, S ha hibáznánk is, ők mindig átkarolnak… Nem számít, ha rossz vagy, ők ú...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A szeretet   A szeretet ne legyen eszköz, hogy célodat elérhesd! A szeretet csak szeret, nem vár el és nem kérdez. A szeretet melegség és gyógyír minden bánatra… A szeretet igaz otthon, válasz összes vágyadra. Szeretettel soh...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ölelés   Elmondhatom neked őszintén és jókedvvel, én tudom, mire vágyik az életben az ember. Jó ember, vagy épp rossz, a vágya csak ennyi: szeretni, s valaki által szeretve lenni. Még annak is, akiről éppen nem gondolnád, kin...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Anyám   Anyám, emlékszel együtt nevettünk a hold sötét mosolyán? Kiáltottunk a semmibe, s nevettünk a semmi válaszán. Hol vagy ma, s miért fáj hiányod? Arcomon már nincs mosoly: fülembe hangod édesen cseng, nekem dalolsz vala...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az én Apám   Az én Apám sosem aggódott értem, sosem szeretett. Az én Apám, ha kérdezték rólam, csak félvállról nevetett. Az én Apám sosem tudta meg, hogy milyen az, mikor szeretem. Az én Apám nem érdekelte, hogy minduntalan k...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A kislány balladája   Százszorszép borította mező közepén bánatosan ült a kislány. Szemeit hatalmas könnyekkel takarta a fehér homály… Kezére lepke szállt, s csöndesen oly titkot suttogott: amott a virágok illatán túl, élnek ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Bohókás Hó Balázs   Volt egyszer egy hótenger,Itt született hóember. Minden napja bohókás,Az ő neve Hó Balázs. A lehullott hópehely, Számára puha fekhely. Hó Balázs a friss hóban, Hengergőzik boldogan. Ker...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ravasz mese   Margarétás mese réten,Messze erdő közepében,Élt egy huncut kicsi róka,Hallgasd most a mesét róla. A fák mögött állt egy malom:– Él- e ember benne vajon?Mert, ha igen, közel megyek,Kövér tyúkocskát keresek! Gondo...
Tovább a teljes bejegyzéshez