Az én Apám sosem aggódott értem,
sosem szeretett.
Az én Apám, ha kérdezték rólam,
csak félvállról nevetett.
Az én Apám sosem tudta meg, hogy
milyen az, mikor szeretem.
Az én Apám nem érdekelte, hogy
minduntalan keresem...
Az én Apám egy napon meghalt,
csak elhagyott hidegen.
Az én Apám csak ott feküdt, s én
úgy éreztem idegen...
Az én Apám nem akart látni a
halálos ágyán sem.
Az én Apám nem érdekelte sohasem,
hogy szeretem...
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://www.titihajnalka.eu/