Anguilla első telepesei indián törzsek voltak, akik Dél- Amerika felől vándoroltak be. Barlangrajzok és régészeti leletek bizonyítják az arawakok jelenlétét. 

Az európai felfedezés ideje bizonytalan, bizonyos források szerint 1493-ban már Kolumbusz is látta a szigetet, mások szerint a franciák fedezték fel 1564-ben vagy 1565-ben.  Valóban a brit Saint Christopherből érkezők gyarmatosították 1650-ben, itt elsősorban az írek telepedtek le. A franciák röviden megpróbálták átvenni Anguillát; de ez nem sikerült.

 Anguilla neve az angolna szóból származik, különböző újlatin nyelvekből eredhet (spanyol: anguila, francia: anguille, olasz: anguilla), valószínűleg a sziget angolnaszerű alakja nyomán.

Kép: lcf.b3.wrvc.co.uk

 Más korai európaiak Antiguából és Barbadoszról érkeztek. Mindegyik korai európai csoport hozott magával néger rabszolgákat. Történészek egyetértenek abban, hogy a korai 17. században éltek afrikai rabszolgák a karibi térségben. 

1672-ben rabszolgapiac működött Nevis szigeten. Ez szolgálta ki a Leeward- szigeteket Bár az afrikaiak érkezését Anguillára nehéz pontosan meghatározni, levéltári források jelzik, hogy a szigeten 1683-ban számottevő afrikai jelenlét (legkevesebb 100 fő) volt.

Kép: pixabay

 A szigetet Anglia kormányozta, később az Egyesült királyság a korai 19. századig, akkor − a lakosok akarata ellenére − betagolták Saint Kitts és Nevis  brit tartozékba. Ez a lépés viszont nem tetszett az anguillaiknak, mivel nem éreztek közösséget Saint Kitts-Nevissel, ráadásul úgy gondolták, hogy egy nagyobb területi egység részeként velük senki sem törődik. 

A dolgok akkor kezdtek súlyos sérelemként jelentkezni, amikor kiderült, hogy Saint Kitts-Nevis függetlensége évek kérdése, s minden abba az irányba megy, hogy az új ország része lesz Anguilla. Az anguillai lakosok ezt már nem tűrhették, 1967. május 30-án − ez mind a mai napi Anguilla nemzeti ünnepe − a lakosság elűzte a szigetről a saint-kitts-nevisi rendőrséget, majd az amerikai kormányhoz fordult, hogy vegye át a sziget irányítását. 

Az amerikai kormány természetesen nem reagált egy brit belügyre. Ezután a sziget egyoldalúan népszavazást tartott, ahol 1813 igen és 5 nem szavazattal kimondták elszakadásukat az akkor még brit uralom alatt álló Saint Kitts-Nevistől. Tárgyalások indultak a brit kormánnyal, a britek megpróbáltak egy kompromisszumos egyezséget kidolgozni, de nem voltak hajlandók teljesíteni az anguillai fő követeléséket, mint a függetlenség.  Ezek után az anguillaiaknak nem maradt más lehetőségük, mint kiűzni a brit tárgyalókat, majd kikiáltották a forradalmat és a független köztársaságot. Londonban erre nem számítottak, de most már lépniük kellett. Ismét tárgyalókat küldtek Anguillára, de az anguillaiak nem voltak hajlandók tárgyalni, remélve, hogy ezzel ki tudnak majd provokálni egy igazi brit reakciót. 

Miután a brit kormány kezdett nevetségessé válni, kénytelenek voltak lépni: 1969-ben megindult az Anguilla elleni brit invázió, egy 20 katonából és 40 rendőrből álló brit egység megindult Anguilla felé visszaállítani az alkotmányos rendet. A brit „megszállókat" az anguillaiak a parton meleg üdvözlő szavakkal és koktélokkal fogadták, az anguillai „forradalmi köztársaság" vezetése pedig azonnal „kapitulált" ( megadta magát), így fél óra múlva már teljesítette a misszióját a kiküldött brit egység. 

Ezek után a britek már nem tudtak mit tenni, megígérték, hogy teljesítik a követeléseket, ez meg is történt: 1980-ban Anguilla hivatalosan is le lett választva Saint Kitts-Nevisről, majd 1983-ban St. Kitts-Nevis független állam lett, Anguilla meg mind a mai napig brit tengerentúli terület.

A külügyek, a honvédelem, s gazdasági ügyek egy része a brit királynő által kinevezett kormányzó hatáskörébe tartozik. A többi ügyet a hely lakosok által választott parlament, s választásokon nyertes párt által delegált főminiszter intézi.

( Forrás: wikipédia)

Kép: www.eturbonews.com

 Anguilla lakossága kb. 13 000 fő. Jelentős a sólepárlás és a foszfátbányászat. A sziget bevételeit elsősorban az idegenforgalom, a nemzetközi banki szolgáltatások és a halászat adja. A turizmustól való függőség enyhítése érdekében Anguilla offsshore pénzügyi központként jött létre , mint sok más karibi ország, különösen az önbiztosítók (kötött biztosítótársaságok) számára.

Kép: thumbor.forbes.com

 2019- ben  Anguilla a Karib-térségben, Bermuda és a Bahama-szigetek mellett a 2019. évi Travel + Leisure World Best Awards díjban részesült  az olvasók értékelése alapján. És mindez 3 éven át , ami önmagában is páratlan. Világviszonylatban a 6. helyen áll a világ legjobb 15 szigete között.

 2018 decemberétől kezdve az Anguilla minden hónapban rekordot jelent az ide érkező turisták számából . A vadonatúj és újonnan felújított üdülőhelyekkel, számos új látnivalóval és egy új, az Anguilla-élményre összpontosító, „Rendkívüli túllépés" kampánnyal láthatóan  fellendítették a turizmust.

 A vékony, korall- és mészkőből felépülő hosszú, zöld színű szigetet 33 strand gyűrűzi, amelyeket a hozzáértő utazók és a legfontosabb utazási magazinok a legszebbnek tartanak a világon.