Alfréd kóbor cica volt,
éjszakánként kóborolt.
Hívták őt a csillagok.
Lehet, hogy csak álmodott?
A csillagokat szereti,
de nem tudta eldönteni:
hogy kerültek fel oda?
Nyomozott hát a cica.
Elképzelte, hogy ott fenn,
szárítóköteleken
függenek a csillagok.
Azért olyan stabilok.
Ki mászhatott fel oda,
hogy őket felaggassa?
Elmélkedett a cica,
s közben őket számlálta...
És a Hold, ha meghízik,
hány kötelet elszakít!
Azt hiszem ott más lehet,
nem jó ez az elmélet!
Sóhajtozott, de nincs baj,
máris pirkad a hajnal.
Túl sokat elmélkedett,
nem is fogott egeret.
Macskának bármily csodás
nem való a nyomozás.
Cica jól még nem lakott,
ha csillagról álmodott...
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://www.titihajnalka.eu/