A váradi vár krónikája ( részlet a Várak, legendák, népmesék című könyvből)

A hangoskönyv megvásárolható a borítóképre kattintva.

 A váradi vár műemlék: mögötte számtalan évszázad,

Egykor ostromok, tűzvészek gyengítették a várat.

Múltban és jövőben, mit megáldott Isten,

Nem pusztul el, hanem újjászület csendben.

Aznap a Körös is csendesen folydogált,

A Nap ízlelgette medrének tartalmát.

Legendák mesélik, mikor I. László király,

Egy angyal intésére, húzott egyet íján,

A céllal, hogy íja bárhol is essen le:

Egy csodás monostort épít a helyére!

Így történt , hogy akkor, ott azon a helyen,

Egy város alapja született meg éppen.

Melyet azóta is , bármi ért vagy éri,

Ember nem tudhatta végleg elpusztítni.

Mese vagy valóság? Nem tudni, de a szentélyt,

1083- ban építeni kezdték.

Vizesárok, sövény és palánkfal védte,

De valódi védelmet nem jelentett ez se.

A tatároknak már volt kőhajító gépe,

Így elpusztult a város , a vár és annak népe.

Miután elvonultak a hódító tatárok,

Nem maradt sokáig üresen a vár árok.

Vincze püspök által, nem csak a hit épült,

A romok helyére egy újabb vár készült.

Hatszögű, körötte tornyok és várfalak,

Püspöki palota, s már nem egy, két bejárat!

1360- ban, a királyok bronzszobra

I.István, Imre s Lászlónak alakja

Díszítették az újjászületett várat,

Szebb eredményt egyik város sem várhat!

1390- ben László lovasszobrát

A Márton testvérek, a várban felállítják.

1401- ben IX. Bonifác pápa

A helyet katolikus zarándokhelynek nyilvánítja.

A békés időszak nem tarthatott örökké,

Váradot ismét a veszedelem gyötré.

A tiszta égbolton gyűltek a fellegek,

A város felé ismét ellenség közeledett.

1474 február 7- én,

Ali bég serege állt a város hegyén.

Váratlan támadtak, így lettek könnyű préda,

S a kegyetlen tatár horda martaléka…

A nagy veszteség után, Filipecz János püspök

Építette újra a váradi erődöt.

1514- ben újra ostrom várta:

Dózsa György felkelő serege próbálta,

Ám nem tudta bevenni a megerősített várat.

Köszönhető ez leginkább hős Tomori Pálnak.

Újabb felújítás Martinuzzi által:

Új védőfallal majd új toronybástyával.

1526 és 1538 között

Ferdinánd és Szapolyai tárgyalt itt többek között.

Később a reformáció eredményeképpen,

A katolikus intézmények megszűntek '57- ben.

Az erdélyi fejedelemségnek Varkovics csapata,

A Habsburgoktól foglalja a várat vissza.

A püspökség a királyi országrészbe menekül,

Míg a várnál újabb erősítésekre sor kerül.

Az erdélyi fejedelemség újabb támadást várva,

A legjobb olasz hadmérnököket alkalmazta.

Az ő terveik alapján építnek külső védőövet,

S az ötszögű várkastély is éppen most épült meg.

1598, újabb tatár veszedelem,

Omer pasa 1500 lovassal támad a vár ellen,

A védő sereg azonban osztrák segítséggel,

Nyári Pállal az élen, megvédi sikerrel.

1660 augusztusa végén,

Egy negyvenötezer fős török sereg élén,

Ali pasa támadja a váradi várat,

A védelem csupán nyolcszázötven főből állhat.

Negyvenhat napi hősies csatában,

Elbuktak végül a török ostromában.

Harminckét éves pasaság vette kezdetét,

Minek a vár biztosította a székhelyét.

1692- ben tábornok Heisler Donát,

Kényszerítette ki a török megadását.

A császári sereg kezdett most javításba,

De lassan haladtak, a nagy pénz hiányba!

A várat uraló habsburgok ellen ekkor

I.Rákóczi Ferenc serege harcol.

Viszont a támadás részükről elbukott:

A várost bár bevette, a várba be nem jutott.

Jöttek békés napok, majd veszedelmes évek,

Ám a váradi vár mindig újjá éledt.

S amint ideértek a napóleoni háborúk,

A francia foglyoknak otthont a vár adott.

1836- ban tűzvész pusztítja Váradot,

Mely a várban súlyos károkat okozott.

1848-ban a császári tábornok Glasser,

A szabadságharc oldalára áll a seregével.

Katonai bázis a szerepe ekkor,

Így emlékszik róla meg ma az utókor.

A két világháború között csendőriskola,

Ettől kezdve már nem megbecsült a sorsa.

1947- től volt láger, katonai épület,

Nagykereskedelmi raktár, mely romlásához vezet.

Ámde ez a szent hely méltósággal tűri,

Mindazt amit a sors, sorra kitűz néki.

A püspöki katedrális, olyan vezetők nyughelye,

Mint: I. László, Beatrix és Mária őfelsége,

Luxemburgi Zsigmond, kiket csak megemlítek…

Csodás műemléke az egész magyar népnek.

Az új idők végre fényt hoztak e helyre,

A város a várat újjáépíthette.

Többfunkciós kulturális tér és intézmény lett,

S falai között újra felélénkült az élet.

Ajánlom szeretett szülővárosomnak.

A szerző