Titi Hajnalka írásai
Ami mosolyt csal az arcodra, az a te utad.

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to http://www.titihajnalka.eu/

Rajzoló elefántok

Rajzoló elefántok 

Az elefántok imádnivalóak, érzékenyek, intelligensek és soha nem felejtenek. 

Nagy testméretük miatt nehezebb tanulmányozni őket, mint a csimpánzokat vagy a delfineket, de az elmúlt húsz évben lassan az elefántok intelligenciájáról is egyre teljesebb képet kapunk. A felnőtt elefántok öt-hat kilós agya nem csak olyan, más intelligens állatoknál is megfigyelt viselkedésekért felelős, mint a szomorúság, a játék, a humor, az öngyógyítás, a tükörkép felismerése és az eszközhasználat, hanem olyan ritkább viselkedésekért is, mint az altruizmus (önzetlenség), a gyász, a hangutánzás – és ez felel az egyik legösszetettebb, ismert állati kommunikációs rendszer használatáért is. Az elefántok intelligenciájának egyik oka éppen az összetett társadalmi életük. A bikák ugyan jobbára magányosan élnek, a nőstény elefántok azonban kisebb csoportokat alkotnak, amelyek időnként összeolvadnak, majd különválnak. Így egy elefánt több száz másik társát is ismerheti. Ez lényegesen nagyobb, mint a csimpánzok társadalma, és feltehetően jobb memóriát is igényel. A ritka találkozások ellenére az elefántok akár száz elefánttársukat is felismerik hangról és szagról, még évek multával is. Egy másik tulajdonság, ami nagyban hozzájárul egy emlős agykapacitásának növekedéséhez a kifinomult mozgású fogóvégtag. Az elefántoknál az ormány az, melynek a precíziós irányítása összetett agyműködést kíván.

A legtöbb emlős agya születéskor szinte azonos a felnőttkori, kifejlett agymérettel. Minél nagyobb a különbség a születési és a kifejlett agyméret között, feltételezések szerint annál nagyobb lehet a tanulási folyamat. Míg az embernél egy csecsemő agyának mérete 28 százaléka lehet egy kifejlett felnőttének, addig a két legintelligensebbnek tartott állatfajnál, a csimpánznál és a delfinnél 54 illetve 42,5 százalékról beszélhetünk. Az elefántoknál ez az arány 35 százalék, ezzel pedig a legelőkelőbb helyezéssel büszkélkedhetnek. Az elefántok több mint tízéves korukra érik el teljes méretüket, ez tíz év tanulást is jelent. Az elefántoknak is ugyanúgy meg kell tanulniuk kommunikálni, ahogy az emberi gyerekeknek.

Jelenleg úgy gondolják a kutatók, hogy a vadonban az elefántok legalább hetven hangjelzést és további 160 vizuális, szaglószervi és egyéb gesztust használhatnak. Ezek katalogizálása és pontos kiértékelése még folyamatban van.

Az elefántturizmus hihetetlen népszerű Thaiföldön, olyannyira, hogy az őshonos ázsiai elefánt már alig található meg a vadonban. Turisták tömegei látogatnak az országba, hogy úgynevezett „elefánttáborokban" akár egy egész napot eltölthessenek a hatalmas méretű állatok társaságában.

A „művészelefántok" koncepciója az 1976 óta működő Maesa Elephant Campben született – írja az One Green Planet magazin  –, ahol mintegy 80-90 elefánt él a turistákért. Az egyébként rendkívül intelligens állatok egyik látogatókat vonzó képessége, hogy bámulatosan könnyedén festenek.

A Maesa Elephant Camp egyáltalán nem csinál titkot abból, hogy a híres-neves festeni képes elefántjaikat korán, két éves korában elválasztották az anyjuktól, és festésre fogták. Egy hónapig tartott megtanulni, hogyan fogják az ecsetet. Volt, amelyik pontokat, volt, amelyik vonalakat festett szívesen.

A thai turizmusipar azonban jóval jövedelmezőbb annál, hogy az elefántok művészi ambícióinak kibontakozásával törődjön. A Born Free nevű amerikai állatvédő szervezet szerint a Maesa-sztori mítosza, amely szerint az elefántok természetes intelligenciájuk folytán képesek festeni, hazugság.

Az elefántokat hónapokon át tartó fizikai erőszakkal veszik rá, hogy ecsetet fogjanak, vonalat húzzanak, virágokat és fákat fessenek.

A bébi elefántok először az úgynevezett „Phajaan"-folyamaton esnek át, amelynek lényege, hogy alávessék magukat az emberek akaratának. Az állatokat éheztetik, lekötözik és megverik. Megtanulják, hogy féljenek a kötelektől és a horgoktól, és sokan nem is élik túl a betörés folyamatát. A festő elefántok mellett álló felügyelőknél többnyire egy kampós bot van – nem véletlenül.

Desmond Morris természettudós megfigyelése szerint az elefánt a füle alatt lévő lágyszövetbe egy láncot helyeznek. Ezt láncot tartja a kezében a felügyelő „alkotás" közben, és ezzel irányítja az elefánt mozdulatait, erős fájdalmat okozva neki az érzékeny területen. Így jönnek létre azok a mintázatok, amelyekben a turisták majd virágokat, fákat fedezhetnek fel.

Az elefántok által festésre használt ecsetekre merőleges szögben egy darab botot erősítenek, amely megakadályozza, hogy az eszköz az állat ormányába essen.

Biztosan van igazság alapja az itt leírtaknak. De Sudát elnézve élvezi, amit csinál. Van olyan elefánt , amely 200 különféle rajzot is készített. Kierőszakolni ilyen teljesítményt  teljesen lehetetlen. Az elefántok igenis különleges művészi hajlammal rendelkezhetnek.

Forrás: fidelio.hu


Mit tehetünk az érdekükben?  
Ha turistaként azt látjuk, hogy az elefánton láncok, ütések, sebek nyomai vannak, ne látogassuk azt a helyet. Ha az állatidomárok kezében bántásra alkalmas eszközt látunk, kerüljük a helyet. 

Kép: wallhere.com
Pápua Új- Guinea, a rejtélyek világa
Úgy neveld a gyermekedet...

Kapcsolódó hozzászólások