Titi Hajnalka írásai
Ami mosolyt csal az arcodra, az a te utad.

Legyen a mércéd a mosolyod

Az írás számomra életem támasza, a lelkem csendes szigete, amibe bármennyi munkát is fektetek, nem fáradok el, inkább feltöltődöm
Titi Hajnalka: Jézus születése   Valamikor régen, a szent földön messze, Élt egy kedves leány, éppen Názáretbe: Párjával Józseffel, igaz szeretetben, S Isten felé, megingathatatlan hitben. Az Úr éppen ezért választotta őket, Tervéhez nem ve...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mese szárnyas malacról  Egyszer volt, hol nem volt a Hetvenhetedik erdőn is túl,  volt egyszer egy falucska, ahol egészen kicsi malackák éltek. Itt élt Bubu is jó szüleivel: malac papával és malac mamával, aki ahelyett, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Egyszer volt, hol nem volt, messze hét határon is túl, élt egyszer egy kisfiú, akit Benjaminnak hívtak. Édesanyja éjt nappallá téve dolgozott a napi betevőért, mégis alig jutott esténként étel az asztalra. Könyörtelen időszakot éltek, a gazdago...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka:  Marci és a Hétmérföldes csodacipő: Marci Betűországban  Elérkezett az este, és mindenki aludni tért a házban, Marci csendesen lapított a takaró alatt. Kicsi Gazsit magához ölelve várta, hogy Anyu, Apu és bátyja elaludjo...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Marci és a Hétmérföldes csodacipő , Negyedik rész : Tibi, a kicsi űrmanó   Ezen a csodálatos szeptemberi délutánon Marci Anyuval sétálgatott hazafelé. A gyönyörű őszi napfény bearanyozta az egész környéket, s a gesztenye...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Marci és a Hétmérföldes csodacipő, Második rész: Kicsi Gazsi   Marci nagyon élvezte a nyári szünidő szabadságát. Végre nem kellett korán kelnie, jó sokáig lustálkodhatott a puha ágyban. Aztán pedig egész nap kedvére játszhato...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az aranyszelence varázsa   A hó nagy szemekben hullott az aprócska falu házaira, betakarva mindent, akár egy pehelykönnyű, hamvas takaró. Az egész táj, a hold sejtelmes fényében ragyogott, mintha csak egy csillogó mesevilágba...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kistesóm születik! Második rész: Hogyan nevezzelek?   - Nemsokára be kell mennem a kórházba- mondta Anyu- ne ijedj meg! A doktor bácsi segít majd, hogy megszülessen a kistestvéred. Lili még soha nem volt kórházban. Szerencsés...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kistesóm születik!Első rész: A kis pocaklakó   Kezdetben volt Apa és Anya, aztán megszületett Lili. Lili csodaszép kislány volt, ő lett Anyu és Apu szeme fénye, a "Kiss család királyság" angyal hajú aprósága, akire még N...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A jószívű mackó   Mesés erdő nem csak apró állatok otthona volt. Itt élt például a legszeretnivalóbb maci a világon. No nem csak azért volt szeretni való, mert amúgy is cukin nézett ki, hanem mert mindent és mindenkit szerete...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Szent Kinga hozománya   Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két ország: Mindkettő királya tisztelte barátját. A magyar a lengyelt s jó vitézű népét, A lengyel a magyart s annak becsületét. Így aztán egy napon a lengyel k...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Beckó vára   Csodás fényben fürdik a Vág gyönyörű völgye, Erre minden vándor szívesen pihenne... Madarak dalától zeng az egész vidék, Eképpen mesélik el a történetét. Amott fenn a sziklán áll ma Beckó vára, A madár is elfárad...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Volt egyszer egy kislány, akit Boglárkának hívtak. Nagyon szerette az állatokat, a legjobb barátainak tekintette őket. A szülei azonban nem voltak oda értük, éppen ezért nem is akartak állatot venni. Így aztán Boglárka a szomszéd néni cicájával...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A vas ajtó titka   Karácsony estéjén, még hó ugyan nem fedte Buják környékét, de olyan hideg volt, hogy még a varjak is jajgattak, a kopár földön kajtatva eleség után. A csontig soványodott rókák, üres gyomorral kerülgették a...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Béla és Milota   Valamikor régen, őseink idején, Játszódik az éppen előadott regém. Mikor még nagy szó volt a kard és a becsület, S katona a népéért, mit kellett mindent megtett. Ott hol a Tisza és a Borzsa folyó találkozott,...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Nagyhantás Tóbiás   Akiről az én mesém szól, az egy olyan kisfiú, aki legnagyobb szórakozását a lódításban lelte.Először csak nagyon kicsiket lódított, aztán majd egyre nagyobbakat. Közelében sem járt az igazmondásnak. Bármit...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A Nap fája   Egyszer volt, hol nem volt, egy messzi vidéken, Élt egy bús királynő, ki élete fényében, Alighogy nevelte édes, kicsi lányát, A halál karolta át a betegágyát. Ám mielőtt elhagyta végső lehelete, Meghagyta urának:...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Bükkösszeg ördöge ( lengyel népmese feldolgozás)  Egyszer volt, hol nem volt valamikor régen, Van Griffin környékén , a tengermelléken, Volt egy kicsi falu, közepén egy templom, Hogy minden helyi lakos benne imádkozzon. Jólelkű em...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mindenki fája   Egyszer volt, hol nem volt, amott a falu végén, volt egyszer egy fa, amely olyan magasra nőtt, hogy belehetett látni róla az egész környéket. Ezért aztán nagyon népszerű lett az állatok körében: mindenki magán...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mese a modern lovagokról   Túl még három dimenzión, A modern lovagi korban. Az igazi hős lovagok, Járnak egymás után sorban. A sárkányok jó barátok, Nincs értelme vérontásnak, Ők inkább csak elfogadják, A lovagokat jó barátna...
Tovább a teljes bejegyzéshez