Titi Hajnalka írásai
Ami mosolyt csal az arcodra, az a te utad.

Mese a kis sárkányról

Titi Hajnalka:  Mese a kis sárkányról

 Túl az erdőn nőtt sok páfrány,
S alattuk élt egy kis sárkány.
Jóságos volt kicsi lelke,
S mindig volt játszani kedve.


Egy napon, amint mókázott,
Egy nagy szemű békát látott.
-Nahát! - nézte csodálkozva-
Ilyen lenne minden béka?


      -Kurutty! Kurutty! – jött a válasz,
Ha furán nézel, még megbántasz!
Semmivel sem vagy szebb nálam,
Pedig pár sárkányt már láttam!


-Nem is azért csodálkoztam-
Felelt kicsi sárkány nyomban.
-Csak te vagy az első béka,
Akit láttam én azóta…


Mióta a világra jöttem.
Szegényke, most meg is szeppen.
-Ne félj tőlem, játsszunk inkább!
Csapj a kezembe, rajta hát!


Jól jöhet egy szuper páros,
Barátkozni sosem káros!
Azzal aztán a kicsi sárkány,
A kezébe csapott mindjárt.


Haveroknál ez a pecsét,
Nem vették hát egymás kedvét.
Attól kezdve volt vidámság,
Kedvükre volt a barátság!


Túl az erdőn , hol nőtt páfrány,
Boldogságban élt kis sárkány.
Ennyi volt a mese róla,
Váljon vágyad mind valóra!

Csatlakozz hozzánk a Facebookon: Mesebolygó
 

Itt támogathatod a munkámat: PayPall

Miért nem látják?
Sziromka és Zöldike

Kapcsolódó bejegyzések

 

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to http://www.titihajnalka.eu/