Titi Hajnalka írásai
Ami mosolyt csal az arcodra, az a te utad.

Hős kutyák: Balto igaz története

Balto a Cleveland Múzeumban/ Kép: wikipédia

  Az első szibériai huskyt 1908-ban hozták Amerikába. Azokról a kutyákról, akik 1925-ben az alaszkai torokgyíkjárvány alatt a gyógyszert szállították Anchorage-tól Norme településig, számtalan könyv íródott. Baltoról, a falka vezérkutyájáról, aki a gyógyszert vitte, a Disney rajzfilmet is készített.

Balto, a milliók szívét megérintő népszerű rajzfilm főszereplőjének története is a valóságon alapszik, bár az 1995-ös film jónéhány részletében eltér az eredeti sztoritól.

Balto csodás tettet vitt véghez társaival egyetemben. A köztudattal ellentétben azonban nem volt szibériai husky. Balto Leonard Seppala kennelében élt és dolgozott számtalan társával egyetemben a nome-i Aranybánya Társaságnál. Soha nem indult versenyen, arra Seppala a Szibériából importált versenykutyákat használta. Balto tulajdonképpen nem is volt tipikus szánhúzó kutya. Norvégiában született, lapp pásztorkutya volt. Seppala lapp rénszarvaspásztoroktól vásárolta.

Kép: kutyabarat.hu

  Seppala egyáltalán nem kedvelte Baltót. Megvette, mert sok kutya kellett, de nem nagyon favorizálta. Mint a többi dolgozó kutya, Balto a téli szezonban nap mint nap szán elé fogva vitte a parti fövenyből kibányászott "fizető szemetet", azaz föld, sár, homok, arany egyvelegét a távoli patakokhoz, hogy azokat majd tavasszal szétválogassák. Nyáron pedig húzták a csomagokkal megrakott „pupmobilt" (a pupmobil sínen futó vasúti hajtány, melyet mozdony helyett kutyaerővel mozgattak).

Balto és Kaazen

 1925 hideg telén az Egyesült Államokhoz tartozó nyugat-alaszkai Nome inuit régióban diftériajárvány tombolt. A térség egyetlen orvosa, Curtis Welch – miután 1924 nyarán a rendelkezésére álló nyolcezer egységnyi diftéria elleni oltás szavatossága lejárt – újakat rendelt, ám azok nem érkeztek meg időben, a hó már majdnem teljesen elzárta a térséget, a tengeri kikötő pedig befagyott. Az ellenszer nélkül Nome városának gyermekeire a biztos halál várt.

A téli évszakban a településre vezető utak járhatatlanok voltak akkoriban, a tenger befagyott, s a hóviharok miatt repülőgépek sem szállhattak fel. Az időjárás lehetetlenné tette a közlekedést, így lakói magukra maradtak, elvágva minden külső segítségtől. Az orvos, Dr. Welch végső elkeseredésében egy utolsó segélykiáltást adott ki: kutyaszánon várta a szükséges mennyiségű szérum megérkezését.

Az 1085 kilométer távolságra lévő Nenanából húsz kutyaszáncsapat (százötven kutyás) váltójával indult meg a „szérumfutás", mivel már csak ily módon lehetett megközelíteni a települést. Az igényelt szérummennyiség repülőgépes célba juttatása akkoriban nem volt kivitelezhető az extrém hideg (mínusz 46–52 °C) miatt.

A csapatoknak szélsőséges időjárással, kemény faggyal, hóviharokkal, fagyási sérülésekkel és számos kommunikációs nehézséggel kellett megküzdeniük, végül öt és fél nap után a Balto nevű szibériai husky „vezette" szán ért be a célba a 300 ezer egységnyi, mintegy kilenckilós csomaggal, megmentve több száz ember életét.

A szérum futáson Balto lett Kaasen vezérkutyája. Kaasen Nome-tól 53 mérföldnyire (86 km) vezette csapatát egy Bluff nevű helyre. Ott kellett várnia a szérumot. A hőmérő -35°C-t mutatott, s tombolt a hóvihar. De a kőkemény norvég befogta kutyáit a szán elé, a szérumot vastag karibuszőrbe burkolta, és szembefordult a tomboló elemekkel. 

 Balto szinte vakon vezette a csapatot Solomonig. Ott egy kicsit megpihentek, s közben Kaazen azt az üzenetet kapta, hogy várja ki a vihar végét. De Kaasen és Balto minderre fittyet hányva továbbindultak. 

Még éjszaka volt, amikor Safety-be érkeztek, ahol a szérumot át kellett adni a pihent csapatnak és hajtójának, Ed Rohnnak. Igen ám, de Rohn aludt, mivel úgy tudta, Kaasen a vihar végét várja Solomonba. De Kaasen nem várt és fáradt csapatát nem kímélve nekiindult az utolsó 22 mérföldnek ( 36 km) Nome felé. Február 2-án reggel fél 6-kor dr. Curtis Welch, Nome orvosa kialvatlanul állt rendelője ablakánál a hóvihart figyelve, mikor a hófal sűrűjéből egy sötét alak bontakozott elő Balto. A hős csapatok az 1100 km-t 5 nap és 7 óra alatt tették meg, megmentvén ezzel a várost. 

  Érdekesség, hogy Leonhard Seppala alaszkai hajtó és Togo nevű vezérkutyája egy korábbi szakaszban jóval nagyobb távot tettek meg, mint az „agyonsztárolt" Kaasen és Balto, ennek ellenére kevéssé ismerjük a nevüket.


​A mokány kis norvég története igazi sikertörténet. Egyszerű pásztorkutyából Amerika nemzeti hősévé emelkedett, bár ő ezt nem akarta, és nem is tudott róla. Balto csak tette a dolgát.

Az esemény bejárta a világsajtót, s nagy lendületet adott a védőoltások elterjesztéséért folytatott kampánynak. Az egy számi felfedezőről elnevezett Balto szobra ma a New York-i Central Parkban áll. A husky később egy cirkuszhoz került, ahol borzasztó körülmények között tartották, végül a clevelandi állatkertben pusztult el 1933-ban.

A szibériai huskyt Szibériában tenyésztették ki, a Chukchi törzs által tenyésztett sarki kutya leszármazottjaként. Az 1925-ös alaszkai járvány után, amikor kutyákkal hozatták az oltóanyagot a husky nagyon népszerűvé vált Amerikában. Ezután a legtöbb kutyát Amerikába szállították, Szibériában csak nagyon kevés husky maradt.


Forrás: kutyabaráthelyek.hu, kutyabarat.hu

Balto szobra a New York-i Central Parkban / Kép: wikipédia
Az iskolában
Kézmosós versike
 

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to http://www.titihajnalka.eu/