Miért légy te is kisgazdi?

Kép: boredpanda.com


 
Miért légy te is kisgazdi? ( Andrea Martin Nemzetközi díjnyertes gyermekfotós képeivel)

A gyermekek pszichés fejlődését nagymértékben segíti egy vagy több állat közelsége, gondozása. Napjainkban már maguk a szakemberek azok, akik szorgalmazzák, hogy a családok vegyenek magukhoz állatokat. Azoknak az embereknek, akik gyerekkorukban kisállattal nőttek fel, az emocionális érzékük is fejlettebb és az élőlények iránti szeretetet és tiszteletet saját gyermekeiknek is továbbadják.


ANDREA MARTIN FOTO/ Kép: boredpanda.com
ANDREA MARTIN FOTO/ Kép: boredpanda.com

 Ha háziállattal nő fel egy kisgyermek, már kiskorban megtanulja, hogy az állattartás nagy felelősséggel jár. Tapasztalat útján érzi át és sajátítja el, hogy az állat ugyanúgy kiszolgáltatott, ahogy ő maga is, de amíg neki ott van (jó esetben) anya és apa, aki enni, inni ad és játszik vele, addig az állatnak csak mi vagyunk. Nekünk kell enni és inni adni, és nekünk kell játszani vele.

Megtanulják, milyen felelősnek lenni egy másik élőlény iránt azáltal, hogy a saját szükségleteiket, vágyaikat az állat szükségletei mögé kell helyezniük. Hiába megy a kedvenc mese a tévében, ha a sétáltatás ideje elérkezett.

Az állattartással a felelősségtudat kialakítása mellett az önzetlenségre, türelemre és osztozkodásra is nevelünk. Azok a gyerekek, akik kisállattal nőnek fel, kevésbé önzők a többi gyerekkel szemben is. A kutyus se adja csak úgy oda a kedvenc labdáját, ahogy az oviban sem lehet csak úgy elvenni a másik gyerek játékát.

Felnőttkorban ezek a tapasztalatok segíteni fognak, hogy felelős döntést hozzanak akkor, mikor úgy döntenek állatot tartanak.

ANDREA MARTIN FOTO/ Forrás: boredpanda.com
ANDREA MARTIN FOTO/ Forrás: boredpanda.com

 Minél később találkozik a gyerek az állatokkal, annál nehezebben tudja levetkőzni a velük szembeni félelmét. 10 éves kor alatt a gyerekekben még nem alakul ki teljesen a félelemérzet. Ezért is láthatunk annyi videót, melyben a hatalmas kutyus szájában lóg a kicsi gyerek, hiszen egyáltalán nem érzi át ennek a veszélyforrását. Az a kicsi, aki gyerekként egy szőrgombóccal osztotta meg az ételét, ágyát, játékait, felnőttként nem fog tartani tőlük. A közös élet alatt a gyerek mindent megtanul és kitapasztal az adott állatok viselkedéséről, és később magabiztosan fog tudni egy-egy helyzetet kezelni.

ANDREA MARTIN FOTO/ Forrás: boredpanda.com
ANDREA MARTIN FOTO/ Forrás: boredpanda.com

 A gyermek két éves korában kezd tisztába lenni azzal, hogy van ő és van a másik. Ennek felismerésének elősegítésének egyik legjobb módja a páros játék, ami az „énformálás" remek gyakorlata.

Ebben a korban a gyerekek lelkes örömmel veszik, ha ideadnak nekünk valamit és mi azt visszaadjuk. Ezzel is felfedezve, hogy vagyok én és van a másik. Ebben a játékban a szerepek is cserélődnek, egyszer adok, aztán visszakapom. Az énkép játékos kialakításának segítésében nem csak a szülő, testvér, nagyszülő vagy barát vehet részt, hanem akár a család kutyusa.

Főleg a kutyák esetében ez a páros játék épp úgy előnyös a gyereknek, mint a kutyának. Gondoljunk csak bele, hogy miről is szól az eldobós-visszahozós játék a kutyusunkkal? Ugye milyen nagy a hasonlóság?

ANDREA MARTIN FOTO/ Forrás: boredpanda.com
ANDREA MARTIN FOTO/ Forrás: boredpanda.com
ANDREA MARTIN FOTO/ Forrás: boredpanda.com

 A gyermek és az állat együtt játszása mind a két félt megtanítja az egymáshoz való helyes viszonyulásra. A játékban hajlamosak vagyunk megfeledkezni magunkról. A kiskutyus és kiscica is úgy játszik velünk, mintha a saját fajtatársával tenné. Ezt azonban még időben meg kell állítani, ugyanúgy, ahogy a gyereket is meg kell tanítani, hogyan nyúlhat helyesen az állathoz.

Mivel ebben a korban még sem az állat, sem a gyerek nincs tisztában a másiknak okozott fájdalom jelentőségéről, ilyenkor lehet megtanítani nekik a helyes viselkedést az emberekkel szemben. Például, hogy mennyire haraphatnak rá egy kézre, vagy engedhetik ki a karmukat a gazdival való játék során. A gyerekek is így tanulják meg, hogy nem húzhatják az állatot a farkánál fogva, és rángathatják a fülét, mert az ugyan úgy fáj neki, mint magunknak fájna.

Az együtt játszás, olyan örök kapcsolatot, és olyan mély kötődést alakít ki az állat és a gyerek között, melyre semmi más nem lenne képes!

Ne felejtsük el tehát, hogy a legszebb ajándék amit kaphat egy kisgyerek egy saját állatka:

Forrás: happypet.hu

ANDREA MARTIN FOTO/ Forrás: boredpanda.com
ANDREA MARTIN FOTO/ Forrás: boredpanda.com
Kitalálós kifestő
Varázslatos kristálybarlang Mexikóban

Kapcsolódó bejegyzések

 

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://www.titihajnalka.eu/