Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi: Ali baba és a negyven rabló

Kép: netjatek.hu

 Keletkezéstörténet

Az Ezeregyéjszaka korpuszának története éppen olyan titokzatos és sokrétű, mint a mesevilága. Korai kéziratai igen ritkák és megbízhatatlanok, és ennek két igen jelentős oka van. Az egyik az arab mesemondás hagyományaiban keresendő, amely szerint a meséket kívülről kellett tudni, és írott anyaghoz csak időnként fordultak, sokszor csak az előadás nagyobb hatása kedvéért. Így a meséket nem jegyezték le. A másik ok pedig az arab „magas" irodalom viszonya a fikcióhoz, a kitalált történetekhez. Az Ezeregyéjszaka történetei és általában a mese lenézett műfaj volt a művelt arabok körében, öregeknek, asszonyoknak és gyerekeknek való. Ráadásul a nyelvezete sem a megkívánt klasszikus arab nyelv, az 'arabíya volt, hanem a sokkal lazább, számtalan perzsa és török kölcsönszót használó közép-arab. Ezért azután kívül esett érdeklődésükön, nem foglalkoztak vele, s ez a legutóbbi időkig jellemző volt. Az Ezeregyéjszaka úgy vált a világirodalom részévé, hogy az arab irodalmi köztudat szinte tudomást sem vett róla.

Ali Baba szegénylegényként éli életét, mígnem véletlenül mesés kincsre lel egy rablóbanda rejtekhelyén, egy barlangban. A rablóbanda által összelopott kincsek között Ali talál egy lámpást, s abban egy évszázadok óta ellustult jótékony szellemet, a Dzsinn-t. Amikor a rablók felfedezik néhány kincsük eltűnését, bosszút akarnak állni. Ali-nak azonban sikerül visszavernie a rablók támadását az elmés és mulatságos Dzsinn segítségével.

Letöltés pdf- ben itt: Az Ezeregyéjszaka meséi

Csatlakozz hozzánk a Facebookon: Mesebolygó

Julia Donaldson meséi
Dr. Kígyós Éva : Tapsi- Relax

Kapcsolódó bejegyzések

 

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://www.titihajnalka.eu/