Titi Hajnalka írásai
Ami mosolyt csal az arcodra, az a te utad.

Az én Apám

Titi Hajnalka: Az én Apám 

 Az én Apám sosem aggódott értem,

sosem szeretett.

Az én Apám, ha kérdezték rólam,

csak félvállról nevetett.

Az én Apám sosem tudta meg, hogy

milyen az, mikor szeretem.

Az én Apám nem érdekelte, hogy

minduntalan keresem...

Az én Apám egy napon meghalt,

csak elhagyott hidegen.

Az én Apám csak ott feküdt, s én

úgy éreztem idegen...

Az én Apám nem akart látni a

halálos ágyán sem.

Az én Apám nem érdekelte sohasem,

hogy szeretem...

Anyám
A kislány balladája

Kapcsolódó bejegyzések

 

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to http://www.titihajnalka.eu/