Titi Hajnalka írásai
Ami mosolyt csal az arcodra, az a te utad.

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to http://www.titihajnalka.eu/

Párizsi legendák

Párizsi legendák 

Tuileriák palotája

 Franciaország minden főútja Párizsba vezet és egyenesen a Notre Dame-nál végződik. Az autópályák melletti táblákon a kilóméterek a Notre Dame-tól való távolságot mutatják. Ezt jelzi a katedrális előtt lefektetett nullás kilométerkő. 

A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma is a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja, befolyása van a politikára, az oktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a divatra, a tudományra és a művészetekre,  a világ négy legjelentősebb városai közé tartozik. 

A város múltját illetően, a legjelentősebb régészeti kutatások a 12. kerületben történtek, ahol 1991-ben rengeteg lelet került elő, köztük a legkorábbi állandó emberi létre utalók is. A Bercy környékén végzett ásatások során egy i. e. 4200-ból fennmaradt vadászfalu nyomait tárták fel nagy mennyiségű sírmelléklettel.

A világon az egyetlen város, ahol törvény írja elő, hogy hatemeletesnél magasabb épületeket nem lehet felhúzni. Miért? Hogy Párizs minden pontját érje a napfény. De nem ezért hívják Párizst a fények városának. Az elnevezésnek semmi köze sem a törvényhez, sem pedig az Eiffel-torony fényeihez, vagy a kivilágított utcákhoz. A fény ebben az értelemben az intellektust jelenti, utalva arra, hogy a francia főváros évszázadok óta az értelmiségiek, művészek, akadémikusok, írók kedvelt városa.

A Tuileriák palotája​ / A palota és kertje egy nagy bál alkalmával a Második Császárság (Second Empire) idején / Kép: wikipédia

Párizs mindig is a rejtélyek és a legendák városa volt, így nem nehéz olyan érdekességeket találni, melyeket csak kevesen ismernek. 

 Tuileriák palotája

Medici Katalin királyné, II. Henrik király özvegye, elhatározta, hogy új lakóhelyre lesz szüksége. Az igen babonás Katalin előző lakóhelyét, az egykori Hôtel des Tournelles-t elátkozottnak tartotta, ennek közelében veszítette életét férje, II. Henrik, egy lovagi torna során elszenvedett baleset következtében, amikor ellenfelének eltört lándzsája áthatolt a sisakján. Medici Katalin lebontatta a Louvre melletti cserépgyárakat, és Philibert Delorme és Jean Bullant építészektől egy óriási palota építését rendelte meg. A palota eredetileg két hatalmas, egymással párhuzamos épületből állt volna, köztük négy kisebb épülettel és három belső udvarral, de ezekből végül is csak egyetlen épület valósult meg.

A palotához kapcsolódik Jean l'Ecorcheur („Perzselő János") legendája. Eszerint ezt a mészárost Medici Katalin Királyné parancsára gyilkolták meg, aki úgy gondolta, Jean már túl sokat tud a palota titkairól. Katalin a gyilkosság elvégzéséhez Neuville lovagját választotta. Éjszaka várt, amikor Jean l'Ecorcheur fegyvertelen volt, és egy kis kunyhóban maradt a Tuileriák kertjében. A hentes megpróbálta megvédeni magát, de nem tudott ellenállni a támadásnak. Megfojtották, és a lovag kardja átszúrta, és miközben haldoklóan vérben fürdött, azt mondta: "Átkozott legyél, te és a mestered! Visszajövök!"

Később egy csillagjós azt állította, hogy a kivégzett mészáros megjelent előtte és megjósolta, hogy a palota lakóival együtt el fog pusztulni. Jean l'écorcheur szellemét a Tuileriák palotájának kis vörös embere néven emlegetik, aki többször is megjelent a palota lakóinak. A palota felégetésének egyes szemtanúi határozottan állították, hogy a szellem valóban megjelent a lángoló Maréchaux szalon egyik ablakában.


Katakombák / Kép:infos.parisattitude.com

A katakombák 

Régen kőbánya volt itt, innen bányászták a követ Párizs építéséhez. Később azonban bezárt, majd a 18. század második felében, amikor Párizs rohamosan terjeszkedni kezdett, és a súlyos közegészségügyi veszélyt jelentő régi köztemetőket felszámolták, a halottak csontjait ebbe a kiürült alagútrendszerbe szállították le.  Összesen kb. 6 millió ember földi maradványai találhatók lent. A csontokat sorban rendezték el, közéjük díszítésnek koponyákat helyeztek. Van ahol a koponyák egymás után sorakoznak, máshol kereszt vagy szív alakban vannak elhelyezve.

A híres párizsi katakombák szintén mindenféle mítosz forrásai. A legismertebb legenda Philippe Aspairt, a Val-de-Grâce portásról szól, aki 1793-ban belépett az alagutakba, állítólag palackozott likőr keresése miatt. Soha többé nem hallottak róla és a testét csak 11 évvel később találták meg a földalatti alagútban.

Jelenleg a katakombák „nem hivatalos" részén, amelyek nehezen elérhetőek, nagyon sok "kincs" volt található: volt német bunkerek, szökőkutak, egy szoba homokkal borított padlóval, és természetesen Philippe Aspairt híres sírja is.

 .Az opreház fantomja

A legenda szerint 1873-ban egy fiatal zongorista megsérült egy tűzben, amely az ő kedvesének is életét vette. A nem vigasztalható zongoristáról azt állították, hogy az akkor építés alatt álló Garnier Opera földalatti járataiban élt, eltorzult arca miatt. Állítólag ott is halt meg. Ezután különféle események járultak hozzá a legenda felépítéséhez. Például 1896-ban egy csillár leesett az előadás során, és 13. néző halálát okozta. A legenda teljességét 1910-ben érte el Gaston Leroux regényének megjelenésével, amelyben a fantom létezését , mint rejtélyt állította középpontba. 

Kép: wikipédia

 Az Eiffel-torony 

Az 1889-es Párizsi Világkiállításra épült, 2 év alatt készült el és 1930-ig ez volt a világ legmagasabb épülete. Több mint 2,5 millió szeget, 15.000 vasalkatrészt és több mint 40 tonna festéket használtak fel az építéséhez.

Az 1880- as év végére a világ számos építészét hajtotta a becsvágy, hogy egy monumentális, „ezer lábnál magasabb" tornyot építsenek, azonban számtalan technikai problémába ütköztek. A sedani- vereség és Elzász- Lotaringia elvesztése után az újjászületett, de még gyenge francia köztársaságnak az 1789. évi forradalom 100. évfordulóján valami nagyszabású, dicsőítő emlékműre volt szüksége. Jules Ferry kormánya 1878-ban kezdett megszervezni egy nagy világkiállítást, melynek a megnyitását 1889. május 5-ére rögzítette.

Amikor a világkiállítás tervét 1883-ban véglegesítették, az Eiffel and Cie két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin épp egy fémtorony ötletével állt elő. Elképzelésüket 1884. június 6- áig formába is öntötték Stephen Sauvestre építész együttműködésével, aki finomította és díszítette az építményt. 

E díszek egyikeként 72 tudós – a svájci Breguet és a születése szerint olasz Lagrange kivételével valamennyi francia – családnevét örökítették meg rajta, tudományos eredményeik elismerésének jeleként. E nevek arany betűkkel állnak az első emelet peremén.

  A vérszomjas fodrász

Ez a legenda a 14. századból származik, mely szerint a fodrász és a cukrász társultak egy morbid vállalkozásban. Azt állítják, hogy a fodrász volt felelős az ügyfelek torkának elvágásáért, majd a testrészek szétdarabolásáért, amelyek félkész állapotban egy csapóajtón áthaladva, közvetlenül a tésztaüzletbe érkeztek. Az elbeszélések szerint, a cukrász főszerepet játszott a leszállított alapanyag húspitékké alakításában, amelyek meglehetősen népszerűek voltak annak idején az egész városban. Állítólag még VI. Károly király is evett belőlük. A bűncselekményeik felfedezése után, élve égették el őket és üzleteiket lerombolták. 


Kép: wikipédia

 A Louvre Múzeum saját legendával is rendelkezik. Ezek közül a legismertebb minden bizonnyal a Belphegorról szóló, akiről azt állítják, hogy minden este kísérti a múzeumot. Belphegor a középkori hagyományok szerint egyike a pokol hét hercegének, aki felfedezésekhez segítheti az embert. Szintén a középkori elképzelések szerint a hét fő bűn közül a restség démona. Ez a legenda inspirációt adott számos képernyő adaptációhoz, például a Belphegor filmhez vagy a hatvanas évek televíziós sorozatához.
Azt is mondják, hogy a Louvre-i piramis valójában az ördögnek vagy legalábbis a tiszteletére épített műemlék. A piramis üveghomlokzata valóban 666 aspektusból áll.

Anyukámnak
Nőnapi köszöntő